Jegyek és bérletek

Online jegyvásárlás

Program


A helység kalapácsa
7

A helység kalapácsa

Fejenagyot, a helység kovácsát templomba zárják, mivel elaludt az istentisztelet végén. Főkolompos az ügyben Harangláb, az egyházfi, aki puszta heccből segíti szerelmi beteljesülésében az otthon elnyomott, lágyszívű kántort, kinek felesége az amazontermészetű Márta. Az alapkonfliktus tehát, szerelmi huzavona: Fejenagy szíve választottja Erzsók, kocsmárosné, akiért rajong a kántor is. Petőfi stílusparódiája ezúttal vígoperaként lép színre. A Cooperával koprodukcióban készülő előadás hang és dallam által is megeleveníti ezt a fura, kifordított, komikus álomvilágot, melyben Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas, Magyarország Érdemes Művésze díjas operaénekest, színházunk korábbi Bánk bánját újra viszont láthatják a Nagyszínházban.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Saturday, October 21 2023 7:00PM

Petőfi Sándor-Bereczki Ágota-Kovács Adrián:

A HELYSÉG KALAPÁCSA

vígopera két részben

       Vándor                                                         BAKOS-KISS GÁBOR, HAJA ZSOLT

           Fejenagy, a helyi kovács                            CSEH ANTAL, KISS ANDRÁS,

MOLNÁR LEVENTE

           Erzsók, a ”szemérmetes”                            LÁZIN BEATRIX, MESTER VIKTÓRIA

           Kántor, a ”lágyszívű”                                  KOVÁCS GÁBOR, SZEMENYEI JÁNOS

           Bagarja úr, a ”béke a barátja”                      BOGNÁR SZABOLCS, KENDI LAJOS

           Harangláb, a ”fondor lelkületű”                    VADÁSZ ZSOLT

           Vitéz Csepű Palkó, a”tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója”     

KOCSIS DÉNES, TÖTÖS ROLAND

Márta, az ”amazontermészetű”                    RÁCZ RITA, ZÁBRÁDI ANNAMÁRIA

           Bíró, a ”kevésszavú”                                   DANI DÁVID, JEKL LÁSZLÓ

           Felesége, a ”még kevesebb szavú”            WOLF ILDIKÓ

           Kisbíró, a ”hivatalában pontos”                   TAKÁCS ZOLTÁN

           Felesége, a ”Kisbíró által bántalmazott”       CSIKÓ TEODÓRA

Menyecskék  DOMONKOS-HERSICS DIÁNA, HIPP JUDIT, RADVÁN ESZTER

Zenészek       FORRÓ ATTILA, SZABÓ BALÁZS, FARKAS ANDRÁS

a falu népe, muzsikusok, egy egér, pókok, legyek

Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara.

                      Díszlettervező                                  CSÍKI CSABA

                      Jelmez                                              CS. KISS ZUZSANNA

                      Súgó                                                 SÓGOR TAMÁS

Ügyelő                                              KARÁCSONY SZILVESZTER

                      Korrepetitor                                      KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID,

MEDVECZKY SZABOLCS,

MIHALICS JÁNOS, SZÉP ANDRÁS

                      Karigazgató                                      BALOGH ESZTER

                      Rendezőasszisztens                        TAKÁCS ZOLTÁN

Fénytervező                                     DREISZKER JÓZSEF

Műszaki vezető                                SOMFAI PÉTER

Zenei vezető                                    SILLÓ ISTVÁN

Művészeti vezető                             BOCSKOR-SALLÓ LÓRÁNT

Koreográfus                                      VIDA GÁBOR

Vezényel                                          SILLÓ ISTVÁN, MESTER DÁVID

Rendező                                           ZAKARIÁS ZALÁN

Producer                                           DR. VADÁSZ DÁNIEL

Az előadás a Petőfi200 emlékév keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

Our offer


1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.

„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, akinek egyfelvonásos daljátékát 1932-ben mutatták be először a Magyar Állami Operaházban. A Székely fonó különlegessége, hogy nem egy történetre épül, hanem a magyar népdal számos kincsként továbbörökített dallamát fonja össze egyetlen füzérbe, népi eposz jellege pedig a XIX-XX. század érzésvilágát tárja a nézők elé a maga szomorkás, vágyakozó, mégis hittel teli melódiáival. Kodály remekművének köszönhetően a népzenei töredékek egységgé válnak és joggal érezzük, hogy nincs is jobb hely az egymás utáni vágyódásra, mint a csitári hegyek.

Suggestions


A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű.…

1716. Temesvár. Savoyai serege ostrom alá veszi az utolsó török kézen maradt magyar várat. Ahmed pasa és lánya Szófia menekülőre…

Idén sem marad el a Könyvszalon és vele együtt az egyik legsikeresebb eseménye, a Drámaverseny sem. A kreativitás és alkotás…

Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00

item(s) in basket

total:


Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.