Fejenagyot, a helység kovácsát templomba zárják, mivel elaludt az istentisztelet végén. Főkolompos az ügyben Harangláb, az egyházfi, aki puszta heccből segíti szerelmi beteljesülésében az otthon elnyomott, lágyszívű kántort, kinek felesége az amazontermészetű Márta. Az alapkonfliktus tehát, szerelmi huzavona: Fejenagy szíve választottja Erzsók, kocsmárosné, akiért rajong a kántor is. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 21. Oktober 2023 19:00
Petőfi Sándor-Bereczki Ágota-Kovács Adrián:
A HELYSÉG KALAPÁCSA
vígopera két részben
Vándor BAKOS-KISS GÁBOR, HAJA ZSOLT
Fejenagy, a helyi kovács CSEH ANTAL, KISS ANDRÁS,
MOLNÁR LEVENTE
Erzsók, a ”szemérmetes” LÁZIN BEATRIX, MESTER VIKTÓRIA
Kántor, a ”lágyszívű” KOVÁCS GÁBOR, SZEMENYEI JÁNOS
Bagarja úr, a ”béke a barátja” BOGNÁR SZABOLCS, KENDI LAJOS
Harangláb, a ”fondor lelkületű” VADÁSZ ZSOLT
Vitéz Csepű Palkó, a”tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója”
KOCSIS DÉNES, TÖTÖS ROLAND
Márta, az ”amazontermészetű” RÁCZ RITA, ZÁBRÁDI ANNAMÁRIA
Bíró, a ”kevésszavú” DANI DÁVID, JEKL LÁSZLÓ
Felesége, a ”még kevesebb szavú” WOLF ILDIKÓ
Kisbíró, a ”hivatalában pontos” TAKÁCS ZOLTÁN
Felesége, a ”Kisbíró által bántalmazott” CSIKÓ TEODÓRA
Menyecskék DOMONKOS-HERSICS DIÁNA, HIPP JUDIT, RADVÁN ESZTER
Zenészek FORRÓ ATTILA, SZABÓ BALÁZS, FARKAS ANDRÁS
a falu népe, muzsikusok, egy egér, pókok, legyek
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara.
Díszlettervező CSÍKI CSABA
Jelmez CS. KISS ZUZSANNA
Súgó SÓGOR TAMÁS
Ügyelő KARÁCSONY SZILVESZTER
Korrepetitor KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID,
MEDVECZKY SZABOLCS,
MIHALICS JÁNOS, SZÉP ANDRÁS
Karigazgató BALOGH ESZTER
Rendezőasszisztens TAKÁCS ZOLTÁN
Fénytervező DREISZKER JÓZSEF
Műszaki vezető SOMFAI PÉTER
Zenei vezető SILLÓ ISTVÁN
Művészeti vezető BOCSKOR-SALLÓ LÓRÁNT
Koreográfus VIDA GÁBOR
Vezényel SILLÓ ISTVÁN, MESTER DÁVID
Rendező ZAKARIÁS ZALÁN
Producer DR. VADÁSZ DÁNIEL
Az előadás a Petőfi200 emlékév keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Egy fiatal polgárlány nem könnyű mindennapjait éli, karnyújtásnyira a megvetett, megpecsételt kárhozattól, ahova a szegénysorsú fiatal lányok jutnak. Kiváltképp, ha éppen az édesanyja a kerítő, és nővérei már régen beléptek az „üzembe”. Mayer Fanninak azonban a sors kezet nyújt egy magyar nábob személyében. Az életet azonban nem a mesei fordulatok építik: a jószándékú férfi nem egy bibliai nábob, hanem egy megtért, tékozló mágnás, egy idős nemes: Kárpáthy János, aki maga is a megváltást keresi. Két kiutat kereső ember szomorú találkozása ez, amely mégis megnyitja a szívet egy szerethetőbb jövő felé.
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az…
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
