Fejenagyot, a helység kovácsát templomba zárják, mivel elaludt az istentisztelet végén. Főkolompos az ügyben Harangláb, az egyházfi, aki puszta heccből segíti szerelmi beteljesülésében az otthon elnyomott, lágyszívű kántort, kinek felesége az amazontermészetű Márta. Az alapkonfliktus tehát, szerelmi huzavona: Fejenagy szíve választottja Erzsók, kocsmárosné, akiért rajong a kántor is. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 21. október 2023, 19:00
Petőfi Sándor-Bereczki Ágota-Kovács Adrián:
A HELYSÉG KALAPÁCSA
vígopera két részben
Vándor BAKOS-KISS GÁBOR, HAJA ZSOLT
Fejenagy, a helyi kovács CSEH ANTAL, KISS ANDRÁS,
MOLNÁR LEVENTE
Erzsók, a ”szemérmetes” LÁZIN BEATRIX, MESTER VIKTÓRIA
Kántor, a ”lágyszívű” KOVÁCS GÁBOR, SZEMENYEI JÁNOS
Bagarja úr, a ”béke a barátja” BOGNÁR SZABOLCS, KENDI LAJOS
Harangláb, a ”fondor lelkületű” VADÁSZ ZSOLT
Vitéz Csepű Palkó, a”tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója”
KOCSIS DÉNES, TÖTÖS ROLAND
Márta, az ”amazontermészetű” RÁCZ RITA, ZÁBRÁDI ANNAMÁRIA
Bíró, a ”kevésszavú” DANI DÁVID, JEKL LÁSZLÓ
Felesége, a ”még kevesebb szavú” WOLF ILDIKÓ
Kisbíró, a ”hivatalában pontos” TAKÁCS ZOLTÁN
Felesége, a ”Kisbíró által bántalmazott” CSIKÓ TEODÓRA
Menyecskék DOMONKOS-HERSICS DIÁNA, HIPP JUDIT, RADVÁN ESZTER
Zenészek FORRÓ ATTILA, SZABÓ BALÁZS, FARKAS ANDRÁS
a falu népe, muzsikusok, egy egér, pókok, legyek
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara.
Díszlettervező CSÍKI CSABA
Jelmez CS. KISS ZUZSANNA
Súgó SÓGOR TAMÁS
Ügyelő KARÁCSONY SZILVESZTER
Korrepetitor KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID,
MEDVECZKY SZABOLCS,
MIHALICS JÁNOS, SZÉP ANDRÁS
Karigazgató BALOGH ESZTER
Rendezőasszisztens TAKÁCS ZOLTÁN
Fénytervező DREISZKER JÓZSEF
Műszaki vezető SOMFAI PÉTER
Zenei vezető SILLÓ ISTVÁN
Művészeti vezető BOCSKOR-SALLÓ LÓRÁNT
Koreográfus VIDA GÁBOR
Vezényel SILLÓ ISTVÁN, MESTER DÁVID
Rendező ZAKARIÁS ZALÁN
Producer DR. VADÁSZ DÁNIEL
Az előadás a Petőfi200 emlékév keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Egy fiatal polgárlány nem könnyű mindennapjait éli, karnyújtásnyira a megvetett, megpecsételt kárhozattól, ahova a szegénysorsú fiatal lányok jutnak. Kiváltképp, ha éppen az édesanyja a kerítő, és nővérei már régen beléptek az „üzembe”. Mayer Fanninak azonban a sors kezet nyújt egy magyar nábob személyében. Az életet azonban nem a mesei fordulatok építik: a jószándékú férfi nem egy bibliai nábob, hanem egy megtért, tékozló mágnás, egy idős nemes: Kárpáthy János, aki maga is a megváltást keresi. Két kiutat kereső ember szomorú találkozása ez, amely mégis megnyitja a szívet egy szerethetőbb jövő felé.
A medve című komédiában Popova Jelena Ivanovna (Szűcs Nelli) gyászoló özvegyként elzárkózik a világ elől, mígnem egy régi adósság ügyén ellátogat hozzá Szmirnov Grigorij Sztyepanovics (Varga József). Az adós és a hitelező vitája a színpadon egyre inkább a nő és férfi klasszikus párharcává, végül szerelmes szenvedéllyé alakul át. A Trill Zsolt által megformált lakáj, Luka karaktere pedig a humor megbízható forrása. A dohányzás ártalmairól című monodrámában Nyuhin Ivan Ivanovics (Trill Zsolt) tart kiselőadást a nézőknek. A kedélyesnek tűnő elbeszélése alapján fokozatosan körvonalazódik előttünk egy zsarnoki elnyomásban élő, tehetetlen férj és apa képe. Vallomása életéről, családjáról, eltiport tehetségéről a kezdeti derű után fokozatosan szánalmat, részvétet, szomorúságot ébreszt a nézőkben. A Leánykérésben Lomov Ivan Vasziljevics (Tóth László) földbirtokos a szomszéd Csubukov (Trill Zsolt) csúnyácska vénlányának (Kacsur Andrea) a kezét szeretné megkérni. Ám ez nem megy zökkenőmentesen a lány, Natalja Sztyepanovna nehéz jelleme miatt. Az első látásra kedves és szelíd kislányból ugyanis a komédia alatt veszekedős, házsártos, sőt, hisztérikus nővé alakuló Natalja sértett büszkeségből elkergeti, majd apja segítségével visszahívja a vőlegényjelöltet.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
A történet során három idős ember, a „vasnemzedék” nyugdíjas napjait követhetjük nyomon. Egy zsúfolt, XX. századi lakótelepen vagyunk, a padon…
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a…
Ruszeből az idén is egy izgalmas előadás érkezik: egy Shakespeare- adaptációt láthat a nagyérdemű, melynek sikerét garantálja az előadás rendezője…
