Online jegyvásárlás

1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…”
Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.

Egy fiatal polgárlány nem könnyű mindennapjait éli, karnyújtásnyira a megvetett, megpecsételt kárhozattól, ahova a szegénysorsú fiatal lányok jutnak. Kiváltképp, ha éppen az édesanyja a kerítő, és nővérei már régen beléptek az „üzembe”. Mayer Fanninak azonban a sors kezet nyújt egy magyar nábob személyében. Az életet azonban nem a mesei fordulatok építik: a jószándékú férfi nem egy bibliai nábob,
hanem egy megtért, tékozló mágnás, egy idős nemes: Kárpáthy János, aki maga is a megváltást keresi. Két kiutat kereső ember szomorú találkozása ez, amely mégis megnyitja a szívet egy szerethetőbb jövő felé.

Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember. Egy musical az emberi sors dallamairól, amiben az élet nem egyértelmű: sokszor menekülnénk, mégis keresünk. Néha megpihennénk, de hajtunk tovább. Megmutatnánk magunkat, de játszanunk kell. Rajongásig szeretünk és kifulladásig élünk. Ez a kettősség végigkísérte Eva Perón életét, ahogyan a megtagadott gyerekből milliók által elismert és szeretett first lady vált belőle, és mindez a róla készült musicalben is kirajzolódik, amit ezúttal színházunk deszkáin láthat a győri közönség.

Szulák Andrea gondolt egyet, és úgy döntött, hogy két kerek évfordulót egy feledhetetlen Jubileumi Gálakoncerttel ünnepel meg.
Az egyik pályafutásának a 40. évfordulója, míg a másikkal a hölgyek nem szoktak foglalkozni, így ő sem igazán. A Máté Péter-díjas dívát a gálaelőadáson a méltán ismert és elismert, 1963-ban alakult és a hazai jazz kiemelkedő zenészeit felvonultató Studio 11 Ensemble fogja kísérni. Az egyszeri és megismételhetetlen esten pályafutása legnépszerűbb slágerei, hazai és nemzetközi szerzők dalai mellett direkt erre az alkalomra hangszerelt kompozíciók is felcsendülnek majd.
Szulák Andrea Jubileumi Gálakoncert a Győri Nemzeti Színházban. Kihagyhatatlan este a musical, a jazz és a popzene szerelmeseinek, egyszersmind egy kerek pályafutás kerek Jubileuma … ha el tudod fogadni könnyedén, mondd így: C’est La Vie!

A csengő különlegessége az, hogy egyike a ritka kincsnek számító kamaraoperáknak, és az is, hogy szövegét maga a zeneszerző írta. Különleges élményeket tartogat tehát Don Annibale patikus bohó története. Egy pillanatkép szemtanúi lehetünk: a friss házasoknak egyetlen éjszakájuk van együtt, a férjnek hajnalban utaznia kell. A fiatal szerelmes, Enrico egész éjen át feltartóztatja az idősödő férjet, Annibalet a hitvesi ágytól. Ugyan miért? A megfejtés igen egyszerű: szerelmes a fiatal és szép újdonsült menyasszonyba, Serafinába. A patika csengője tehát háromszor szólal meg, Enrico háromszor ölt álruhát. Negyedszerre már magát adja, és a postakocsi indulására figyelmezteti a pórul járt férjet. Ő megy, a fiatalok pedig maradnak...

Jókai kevésbé ismert Komáromban játszódó regénye két nagy közösség, a katolikus és a református gyülekezet belső háborúját örökíti meg. A földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával azonnal le akarja bontatni a templomot, sőt saját maga ragad fejszét, s vágja bele a templomba. Romboló gesztusa megpecsételi a közösség sorsát, Guthai Táde református lelkész megátkozza Malárdyt, de azt ő sem tudhatja, hogy az átok épp a saját elveszett fia közreműködésével teljesedik be.

Malárdy alispánná választásának évfordulóján, egy városi ünnepségen jelenik meg először az a jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be, és megváltoztatja a Malárdy família sorsát.  A fiatalember gyorsan belopja magát a családtagok szívébe, főképp a család szemefényéhez, Hermiához fűzik érzékeny szálak. Malárdy nem akar a lánya boldogságának útjába állni, ezért beleegyezik Kadarkuthy és Hermina házasságába. Az ifjú férj azonban álnevet visel, s az ellenséges protestáns család leszármazottja.  Apja, Guthai Thádé, református lelkész az esküvőn leleplezi a fiát, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák sorozata követi egymást Jókai történetében, a történet végére azonban kioldódnak a konfliktusok, azt is mondhatnánk, hogy szomorú happyend.

Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.

(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)

Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.

A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.

A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

Képzeld el a világot, ahol az olvasás bűn, a gondolkodás veszélyes, és a tűzoltók nem oltanak, hanem gyújtanak. Ray Bradbury kultikus regénye olyan, mint egy sötét sci-fi film a Netflixen – csak éppen már évtizedekkel ezelőtt megírta. A Fahrenheit 451 nem csak egy disztópikus sztori, hanem kemény tükör a társadalomnak, ahol az emberek inkább néznek, mint gondolkodnak.
A főhős Montag, tűzoltó – de nem a hagyományos értelemben. Feladata, hogy elégessen minden könyvet, mert a rendszer szerint azok csak bajt hoznak. De mi történik, ha egy rendszerhű katona elkezd kérdéseket feltenni? Lázadás. Veszély. És talán… remény?
Lebilincselő, gondolatébresztő és fájdalmasan aktuális szöveg.

1716. Temesvár. Savoyai serege ostrom alá veszi az utolsó török kézen maradt magyar várat. Ahmed pasa és lánya Szófia menekülőre fogják, kincseiket Botsinkay Gáspár birtokán ássák el. Menekülés közben Szófiát elsodorja az ár, őt a jóságos cigányasszony, Cafrinka találja meg és neveli fel. Botsinkay Gáspárt tömlöcbe vetik, fiát, Jónást vándorcigányok veszik pártfogásba. Az időközben daliás legénnyé növekedő nemes úrfi visszatér szülőföldjére azzal a céllal, hogy visszaszerezze apja birtokát, amelyet a kapzsi kormányzó, Feuerstein lovag és cselszövő szolgája, Puzzola is kiszemelt magának...

Dargay Attila nagysikerű rajzfilmje után most musical formában is bemutatkozik Szaffi és Jónás szerelmi története. Felejthetetlen színházi élmény az egész család számára, tele fülbemászó dalokkal és szívet melengető pillanatokkal.

Csehov novellák állnak össze egy csokorrá Kiss Csaba De mi lett a nővel című férfimeséjében, ami a RÉV Színház előadásában gyűrűzik tovább.

Az előadás három férfiról szól, akik egy csehovi-godot-i világban próbálják felfejteni, hogy mi lett “A NŐ”-vel. Mindegyiküknek mást jelent A NŐ, a képzeletben megjelenő, elérhetetlen, megtarthatatlan típus. Apró történetszilánkokon keresztül mesélik el a reménytelen szerelem és csalódás stációit. Rövid etűdökben kapunk pontos képet férfi típusokról, drámai helyzetek megéléséről. A jelenetek egyes rétegei magukban hordozzák a tragédiát és vele párhuzamosan a bohózatot is.
A történetek közti átkötésekben a három férfi viszonya rajzolódik ki. Barátságuk a kezdetektől egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen.

Három férfi, húsz szerep, nyolc történet és egy nő.

A történet során három idős ember, a „vasnemzedék” nyugdíjas napjait követhetjük nyomon. Egy zsúfolt, XX. századi lakótelepen vagyunk, a padon két férfi és egy nő üldögél. A szelíd asszony mellett a valaha büszke, tettre kész, bátor katona, megbízható munkásember férfiak mára már megtört, mogorva, reszketeg bácsikká szürkültek. Mindhárman magányosak, ezért barátok lesznek. A kiüresedettség helyét lassanként az életszeretet érzése váltja fel. Néha ennyi az élet: néhány szó a hasonlóról, megértés és megértettség, erről mesél az előadás is.

Az előadás hossza szünettel: 125 perc

Ruszeből az idén is egy izgalmas előadás érkezik: egy Shakespeare- adaptációt láthat a nagyérdemű, melynek sikerét garantálja az előadás rendezője Dumitru Akrish (aki a tavaly látott produkció rendezését is jegyzi) és a kiváló társulat. Lear király és lányainak története fontos és érvényes kérdéseket jár körül, egy olyan előadással, mely az álnokság, a kitartás, az alázat és a szeretet témáit hozza közel nézőihez.

A Dumitru Akrish rendezésében színre vitt „Lear” előadás a megélt idő kérdésére keresi a választ és arra: milyen időket élünk mi meg? Hogyan használjuk ki a ránk szabott időt? Shakespeare szövegében megjelenik az erő, a hatalom kérdése is, a ruse-i előadás pedig körüljárja: mit tesz a hatalom az emberrel? A hatalom, erőszakot szül, ami behálózza a fiatal lelket, főleg, amikor a minket körülvevő levegőből is az árad. Az agresszió, pedig mindennek a következménye. Összességében abba a lelki-láncreakcióba nyerhetünk betekintést, vagyis abba, hogy akiben egyszer megszületik ez az agresszió, átváltja azt végeláthatatlan elnyomássá az őt körülvevő világban.

A medve című komédiában Popova Jelena Ivanovna (Szűcs Nelli) gyászoló özvegyként elzárkózik a világ elől, mígnem egy régi adósság ügyén ellátogat hozzá Szmirnov Grigorij Sztyepanovics (Varga József). Az adós és a hitelező vitája a színpadon egyre inkább a nő és férfi klasszikus párharcává, végül szerelmes szenvedéllyé alakul át. A Trill Zsolt által megformált lakáj, Luka karaktere pedig a humor megbízható forrása.

A dohányzás ártalmairól című monodrámában Nyuhin Ivan Ivanovics (Trill Zsolt) tart kiselőadást a nézőknek. A kedélyesnek tűnő elbeszélése alapján fokozatosan körvonalazódik előttünk egy zsarnoki elnyomásban élő, tehetetlen férj és apa képe. Vallomása életéről, családjáról, eltiport tehetségéről a kezdeti derű után fokozatosan szánalmat, részvétet, szomorúságot ébreszt a nézőkben.

A Leánykérésben Lomov Ivan Vasziljevics (Tóth László) földbirtokos a szomszéd Csubukov (Trill Zsolt) csúnyácska vénlányának (Kacsur Andrea) a kezét szeretné megkérni. Ám ez nem megy zökkenőmentesen a lány, Natalja Sztyepanovna nehéz jelleme miatt. Az első látásra kedves és szelíd kislányból ugyanis a komédia alatt veszekedős, házsártos, sőt, hisztérikus nővé alakuló Natalja sértett büszkeségből elkergeti, majd apja segítségével visszahívja a vőlegényjelöltet.

Sebastian szigete keresésből, tárgyakból, egy írógépből, gondolatokból és Scarlat Frodából áll. Színészekből és színésznőkből. Szerelmekből és Zoe Ricciből. Mozartból és Marietta Sadovából. Pletykából és filozófiából. Leni Caler és Camil Petrescuból. Legionáriusokból és kommunistákból. George Varcaból, háborúból és színházból. Épül. Ez a sziget maga Mihail Sebastian / Iosif Hechter.

A lift a legkisebb olyan tér, ahol szorosan lehetünk egymás mellett anélkül, hogy kapcsolatba kerülnénk.
A lift mindig tart valahová. Mehet fölfelé, mehet lefelé, de ha egyszercsak ELAKAD, akkor bármi megtörténhet.