1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…”
Ugye, hogy ismerős?
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. január 15. csütörtök, 19:00
A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
Szereposztás
Bán Sándor (hőstenor)................................................ Nagy Balázs
Dodó (életművész)...................................................... Fejszés Attila
Babszi (árvalány)......................................................... Buvári Lilla
Vera (szívtipró)............................................................ Mózes Anita
Jozefin (amazon)......................................................... Agócs Judit
Lajos (segéd)............................................................... Csankó Zoltán
Evelin, titkárnő............................................................. Szina Kinga
Zamencsák.................................................................. Koppány Zoltán
Hudlacsekné................................................................ Janisch Éva
Bözsi............................................................................ Ladács Fanni
Csöpi............................................................................ Földi Csenge
Grófnő.......................................................................... Szentiványi Nikolett
Zsuzsi........................................................................... Varga Anna Zsófia
I. álarcos/ Tulok............................................................ Kalivoda Imre
II. álarcos/ Rendező/ Balta........................................... Rajnai Lázár
III. álarcos/ Hangmérnök/ Finom/ Rozner..................... Kelemen Márk
Pincér/ Operatőr/ Drót.................................................. Maczky-Kő Bálint
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara és tánckara
Alkotók
Díszlet: Libor Katalin
Jelmez: Kárpáti Enikő
Dramaturg: Czene-Polgár Donát
Koreográfus: Szőllősi Krisztina
Tánckarvezető: Fekete Miklós
Súgó: Csapó Borbála
Ügyelő: Karácsony Angéla
Korrepetitor: Kertes Anna, Medveczky Szabolcs
Rendezőasszisztens: Takács Zoltán
Karmester: Medveczky Szabolcs
Rendező: Galambos Péter
16 éves kortól ajánlott. A nagy füzet a háborúról szól, vagyis inkább éppen ellene. Nagyhatású történetében két gyermeki psziché nem megroppan, hanem tanul és tanulmányoz, ingereket, adatokat, részleteket gyűjt az őket körülvevő pusztító gonoszságról. Mindezt a túlélési törekvést testesíti meg A nagy füzet, melyet az anyjuk által vidékre menekített ikerpár tölt meg iszonyatos lélekkel. Életben maradnak és túlélnek ebben a nyers környezetben, melyet az őket befogadó nagyanyjuk személye tesz még elviselhetetlenebbé, ám számukra még tanulságosabbá. Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt. Tizenöt nyelvre lefordított regénye fekete humorral átszőtt mese, két fiatal emberi lény fejlődéstörténete. A regényből készült, azonos című film, melyet Szász János rendezett, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját nyerte el.
Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent.
„… Tudod, minden történetemben arra törekszem, hogy a valódi élet érzését adjam át, ne csak leírjam vagy kritizáljam, hanem megelevenítsem azt. Hogy amikor olvasol tőlem valamit, valóban átéld. Ez nem lehetséges anélkül, hogy a szép mellé a rosszat és a rondát is beletennéd. Mert ha csak szép van, az nem hihető. A dolgok nem így működnek. Úgy írni, ahogy én akarok, csak úgy lehetséges, ha mindkét oldalt megmutatom, 3 dimenziót, és ha lehet 4-t…” Utazásra invitáljuk a nézőt Hemingway világába. Kubán, Párizson, Afrikán, Floridán, szerelmeken át, végigkalauzolva őket egy életen. Bemutatjuk az írót, a haditudósítót, a partizánt, a vadászt, a halászt, az édesapát, a férjet. Persze a teljesség igénye nélkül. Ahogy az író maga is írta: „Bármikor megeshet még egy ilyen kitalált történettel is, hogy némi fényt derít a már megírt valóságra.”
1986 nyarán egy mesesorozaton és Zorán új albumán kezdett dolgozni Presser Gábor és Sztevanovity Dusán, egy ötlet azonban új irányba…
A Veszedelmes viszonyok különleges színpadi adaptációja Mozart zenéjével izgalmas, egyedi vállalkozás: műfajok és remekművek találkozása.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
