„A történelem semmi esetre sem kizárólag a megtörtént események története, ezért nagy kérdéseinek megválaszolásához nem is lehet elegendő csupán a valóban megtörtént események felderítése. A historikus, korokat átívelő folyamatok valóságos megértéséhez olyan kis, emberi epizódok megismerése is szükségeltetik, amelyek valójában soha nem történtek meg – de az adott körülmények között bármikor megtörténhettek volna. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 28. péntek, 19:30
„A történelem semmi esetre sem kizárólag a megtörtént események története, ezért nagy kérdéseinek megválaszolásához nem is lehet elegendő csupán a valóban megtörtént események felderítése. A historikus, korokat átívelő folyamatok valóságos megértéséhez olyan kis, emberi epizódok megismerése is szükségeltetik, amelyek valójában soha nem történtek meg – de az adott körülmények között bármikor megtörténhettek volna.”
1919. szeptember 11.Bécs, péntek délután, Kaiserstrasse 27. Öt óra ötvenöt perc. Egy kopott kabátos, elhanyagolt külsejű katona nyit be a borbélyüzletbe. A fodrász – Leopold Dauer nem is sejti, hogy a következő fél óra eseményei alapvetően megváltoztathatják nemcsak személyes sorsát, de az egész világ történelmét is. A katonát Adolf Hitlernek hívják. „
A csengő különlegessége az, hogy egyike a ritka kincsnek számító kamaraoperáknak, és az is, hogy szövegét maga a zeneszerző írta. Különleges élményeket tartogat tehát Don Annibale patikus bohó története. Egy pillanatkép szemtanúi lehetünk: a friss házasoknak egyetlen éjszakájuk van együtt, a férjnek hajnalban utaznia kell. A fiatal szerelmes, Enrico egész éjen át feltartóztatja az idősödő férjet, Annibalet a hitvesi ágytól. Ugyan miért? A megfejtés igen egyszerű: szerelmes a fiatal és szép újdonsült menyasszonyba, Serafinába. A patika csengője tehát háromszor szólal meg, Enrico háromszor ölt álruhát. Negyedszerre már magát adja, és a postakocsi indulására figyelmezteti a pórul járt férjet. Ő megy, a fiatalok pedig maradnak...
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az…
Szulák Andrea gondolt egyet, és úgy döntött, hogy két kerek évfordulót egy feledhetetlen Jubileumi Gálakoncerttel ünnepel meg. Az egyik pályafutásának…
Csehov novellák állnak össze egy csokorrá Kiss Csaba De mi lett a nővel című férfimeséjében, ami a RÉV Színház előadásában…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
