Évadunk egyik kiemelt előadásaként Shakespeare klasszikusa lesz látható. A Szentivánéji álom egy nem kívánt éji álom lidércekkel, jelenésekkel, kavargó gondolatokkal, ami viszont a valótlanul valós ébredéshez vezet, és rendbe hozza az összekuszált világrendet. Az álmos tévelygők négy szerelmes ifjú, e világiak, akikhez csatlakozik tündérország királya és királynője és sok más fura alak. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 25. szombat, 19:00
Évadunk egyik kiemelt előadásaként Shakespeare klasszikusa lesz látható. A Szentivánéji álom egy nem kívánt éji álom lidércekkel, jelenésekkel, kavargó gondolatokkal, ami viszont a valótlanul valós ébredéshez vezet, és rendbe hozza az összekuszált világrendet. Az álmos tévelygők négy szerelmes ifjú, e világiak, akikhez csatlakozik tündérország királya és királynője és sok más fura alak. A képzelet és valóság határai összemosódnak arra az időre, míg nemcsak a szerelmesek, de a tündéri uralkodók is megtalálják az élet igaz értékeit. A fiatal orosz rendező, Ilja Bocsarnikovsz különleges érzékkel viszi színre ezt az ízig-vérig színházi, mégis örökérvényű témá-kat boncolgató játékot.
Jánosházy György fordításának felhasználásával magyar szöveg: Kozma András
Az előadásban részletek hangzanak el Seneca: Phaedra c. tragédiájából.
Fordította: Ruttner Tamás
Theseus...................................................................................................SÁRKÖZI JÓZSEF
Hippolyta................................................................................................SZINA KINGA
Oberon ....................................................................................................FEJSZÉS ATTILA
Titánia .....................................................................................................MÓZES ANITA
Égeus........................................................................................................CSANKÓ ZOLTÁN Puck......................................................................................................... FEHÉR ÁKOS
Lysander ................................................................................................. KARÁCSONY GERGELY mv.
Demetrius .................................................................................................HAJDU TIBOR
Hermia.................................................................................... ………….KOVÁCS BOGLÁRKA eh.
Heléna...................................................................................................... BUVÁRI LILLA eh.
Philostratos...............................................................................................MÓCZÁR BENCE
„Színészek”:
AGÓCS JUDIT
BRÓDY NORBERT
POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
KOLNAI KOVÁCS GERGELY
JÁGER ANDRÁS
MOLNÁR ERIK
„Tündérek”
FÖLDI CSENGE E.H.
GYIMESI ÁDÁM E.H.
„És”
GYARMATI AGÓCS ARTÚR / HAGEN RUDOLF
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház kijelölt énekkara és tánckara
Látvány: ANASTASIA BUGAEVA
Világítástervező: NAREK TUMANIAN
Dramaturg: KOZMA ANDRÁS
Tolmács: BOGNÁR ANITA ROZÁLIA
Súgó: JAKAB ANITA
Ügyelő: KARÁCSONY ANGÉLA
Rendezőasszisztens: LÁZIN BEATRIX
Rendező: ILJA BOCSARNIKOVSZ
Sebastian szigete keresésből, tárgyakból, egy írógépből, gondolatokból és Scarlat Frodából áll. Színészekből és színésznőkből. Szerelmekből és Zoe Ricciből. Mozartból és Marietta Sadovából. Pletykából és filozófiából. Leni Caler és Camil Petrescuból. Legionáriusokból és kommunistákból. George Varcaból, háborúból és színházból. Épül. Ez a sziget maga Mihail Sebastian / Iosif Hechter.
A csengő különlegessége az, hogy egyike a ritka kincsnek számító kamaraoperáknak, és az is, hogy szövegét maga a zeneszerző írta. Különleges élményeket tartogat tehát Don Annibale patikus bohó története. Egy pillanatkép szemtanúi lehetünk: a friss házasoknak egyetlen éjszakájuk van együtt, a férjnek hajnalban utaznia kell. A fiatal szerelmes, Enrico egész éjen át feltartóztatja az idősödő férjet, Annibalet a hitvesi ágytól. Ugyan miért? A megfejtés igen egyszerű: szerelmes a fiatal és szép újdonsült menyasszonyba, Serafinába. A patika csengője tehát háromszor szólal meg, Enrico háromszor ölt álruhát. Negyedszerre már magát adja, és a postakocsi indulására figyelmezteti a pórul járt férjet. Ő megy, a fiatalok pedig maradnak...
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
Jókai kevésbé ismert Komáromban játszódó regénye két nagy közösség, a katolikus és a református gyülekezet belső háborúját örökíti meg. A…
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a…
Szulák Andrea gondolt egyet, és úgy döntött, hogy két kerek évfordulót egy feledhetetlen Jubileumi Gálakoncerttel ünnepel meg. Az egyik pályafutásának…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
