Évadunk egyik kiemelt előadásaként Shakespeare klasszikusa lesz látható. A Szentivánéji álom egy nem kívánt éji álom lidércekkel, jelenésekkel, kavargó gondolatokkal, ami viszont a valótlanul valós ébredéshez vezet, és rendbe hozza az összekuszált világrendet. Az álmos tévelygők négy szerelmes ifjú, e világiak, akikhez csatlakozik tündérország királya és királynője és sok más fura alak. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 25. Januar 2025 19:00
Évadunk egyik kiemelt előadásaként Shakespeare klasszikusa lesz látható. A Szentivánéji álom egy nem kívánt éji álom lidércekkel, jelenésekkel, kavargó gondolatokkal, ami viszont a valótlanul valós ébredéshez vezet, és rendbe hozza az összekuszált világrendet. Az álmos tévelygők négy szerelmes ifjú, e világiak, akikhez csatlakozik tündérország királya és királynője és sok más fura alak. A képzelet és valóság határai összemosódnak arra az időre, míg nemcsak a szerelmesek, de a tündéri uralkodók is megtalálják az élet igaz értékeit. A fiatal orosz rendező, Ilja Bocsarnikovsz különleges érzékkel viszi színre ezt az ízig-vérig színházi, mégis örökérvényű témá-kat boncolgató játékot.
Jánosházy György fordításának felhasználásával magyar szöveg: Kozma András
Az előadásban részletek hangzanak el Seneca: Phaedra c. tragédiájából.
Fordította: Ruttner Tamás
Theseus...................................................................................................SÁRKÖZI JÓZSEF
Hippolyta................................................................................................SZINA KINGA
Oberon ....................................................................................................FEJSZÉS ATTILA
Titánia .....................................................................................................MÓZES ANITA
Égeus........................................................................................................CSANKÓ ZOLTÁN Puck......................................................................................................... FEHÉR ÁKOS
Lysander ................................................................................................. KARÁCSONY GERGELY mv.
Demetrius .................................................................................................HAJDU TIBOR
Hermia.................................................................................... ………….KOVÁCS BOGLÁRKA eh.
Heléna...................................................................................................... BUVÁRI LILLA eh.
Philostratos...............................................................................................MÓCZÁR BENCE
„Színészek”:
AGÓCS JUDIT
BRÓDY NORBERT
POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
KOLNAI KOVÁCS GERGELY
JÁGER ANDRÁS
MOLNÁR ERIK
„Tündérek”
FÖLDI CSENGE E.H.
GYIMESI ÁDÁM E.H.
„És”
GYARMATI AGÓCS ARTÚR / HAGEN RUDOLF
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház kijelölt énekkara és tánckara
Látvány: ANASTASIA BUGAEVA
Világítástervező: NAREK TUMANIAN
Dramaturg: KOZMA ANDRÁS
Tolmács: BOGNÁR ANITA ROZÁLIA
Súgó: JAKAB ANITA
Ügyelő: KARÁCSONY ANGÉLA
Rendezőasszisztens: LÁZIN BEATRIX
Rendező: ILJA BOCSARNIKOVSZ
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Szulák Andrea gondolt egyet, és úgy döntött, hogy két kerek évfordulót egy feledhetetlen Jubileumi Gálakoncerttel ünnepel meg. Az egyik pályafutásának…
Jókai kevésbé ismert Komáromban játszódó regénye két nagy közösség, a katolikus és a református gyülekezet belső háborúját örökíti meg. A…
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
