
Ferenczi György és a Rackajam táncház
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, June 25 2022 9:00PM
Ferenczi Györgyöt 2008-ban, azaz 14 évvel ezelőtt, hívta meg a Mediawave először zenei műhelyt vezetni Ravazdra, amely több győri formáció és muzsikus megerősödését, minőségi léptékváltását hozta (Colombre Band, Apnoé, Járai Márk ) a következő évek folyamán. A műhelymunkák azután folytatódtak a Mediawave által kigründolt Rómer ház első időszakában, majd számtalan más új Mediawave helyszínen (MovEast, Pécs, Ördögkatlan Fesztivál, Mediawave Szombathely és Monostori erőd), míg végül sikerült bevinni a Nemzeti Művelődési Intézet keretébe, amely stabil háttér birtokában Ferenczi Gyuriék és a Mediawave járták a magyar végvidékeket és keresték a tehetséges muzsikusokat. A folyamat aktuális vége az utóbbi fél évben zajlott, amikor a Petőfi Ügynökség támogatásával és a Rackajam vezetésével a fiatal tehetségek lemezfelvételre felkészítése történt. Kb. 25 muzsikus vett részt a projektben, szerte az országban – Nyíradonytól Sopronig, amelybe a résztvevők hozták a saját vagy talált szövegeket, a zenei szövetet pedig közösen hozták létre. Április végén a kiscsőszi pajtában, profi stúdiókörülmények lettek kialakítva és a tervezett nyolc dalt négy nap alatt rögzítették. A felvételek már az USÁ-ban vannak, ahol a végleges hangkeverés zajlik, mert a projekt fontos célja bebizonyítani, hogy magyar előadóknak is lehetnek világszínvonalú felvételei, ha megtanulják az amerikai zenebiznisz magasszintű kívánalmait teljesíteni. Az már elég jól látszik, hogy 2-3 slágergyanús szám is köztük található. Ezen anyagból mutatnak be pár számot a Rackajam koncert felvezetéseként.
A blues alapindíttatású Ferenczi György és csapata vagy két évtizede egyedi, trendeket nem követő zenei vonalat képvisel a magyar könnyűzenei életben. Rendszeresen megjelenő hangzóanyagaikon jól végig követhető, hogy a blues alapok, groove-ok mellé hogyan szüremlik be mind nagyobb mértékben a magyar népzene világa és mily jól férnek meg egymás mellett és nemcsak megférnek, hanem erősítik (is) egymást. De nemcsak zeneiségük, zenei hozzáállásuk egyedi, hanem az is, ahogy a kortárs versek mellett nagy klasszikus költőinkhez, például Petőfi Sándor verseihez nyúlnak. A látszólag ma már porosnak tűnő szövegek, hogyan kapják vissza eredeti, sokszor lázító jelentésüket. Ha Petőfi ma élne, bizton náluk énekelne…
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember. Egy musical az emberi sors dallamairól, amiben az élet nem egyértelmű: sokszor menekülnénk, mégis keresünk. Néha megpihennénk, de hajtunk tovább. Megmutatnánk magunkat, de játszanunk kell. Rajongásig szeretünk és kifulladásig élünk. Ez a kettősség végigkísérte Eva Perón életét, ahogyan a megtagadott gyerekből milliók által elismert és szeretett first lady vált belőle, és mindez a róla készült musicalben is kirajzolódik, amit ezúttal színházunk deszkáin láthat a győri közönség.
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
A csengő különlegessége az, hogy egyike a ritka kincsnek számító kamaraoperáknak, és az is, hogy szövegét maga a zeneszerző írta. Különleges élményeket tartogat tehát Don Annibale patikus bohó története. Egy pillanatkép szemtanúi lehetünk: a friss házasoknak egyetlen éjszakájuk van együtt, a férjnek hajnalban utaznia kell. A fiatal szerelmes, Enrico egész éjen át feltartóztatja az idősödő férjet, Annibalet a hitvesi ágytól. Ugyan miért? A megfejtés igen egyszerű: szerelmes a fiatal és szép újdonsült menyasszonyba, Serafinába. A patika csengője tehát háromszor szólal meg, Enrico háromszor ölt álruhát. Negyedszerre már magát adja, és a postakocsi indulására figyelmezteti a pórul járt férjet. Ő megy, a fiatalok pedig maradnak...
Egy fiatal polgárlány nem könnyű mindennapjait éli, karnyújtásnyira a megvetett, megpecsételt kárhozattól, ahova a szegénysorsú fiatal lányok jutnak. Kiváltképp, ha…
Szulák Andrea gondolt egyet, és úgy döntött, hogy két kerek évfordulót egy feledhetetlen Jubileumi Gálakoncerttel ünnepel meg. Az egyik pályafutásának…
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.