Ferenczi Györgyöt 2008-ban, azaz 14 évvel ezelőtt, hívta meg a Mediawave először zenei műhelyt vezetni Ravazdra, amely több győri formáció és muzsikus megerősödését, minőségi léptékváltását hozta (Colombre Band, Apnoé, Járai Márk ) a következő évek folyamán. A műhelymunkák azután folytatódtak a Mediawave által kigründolt Rómer ház első időszakában, majd számtalan más új Mediawave helyszínen (MovEast, Pécs, Ördögkatlan Fesztivál, Mediawave Szombathely és Monostori erőd), míg végül sikerült bevinni a Nemzeti Művelődési Intézet keretébe, amely stabil háttér birtokában Ferenczi Gyuriék és a Mediawave járták a magyar végvidékeket és keresték a tehetséges muzsikusokat. A folyamat aktuális vége az utóbbi fél évben zajlott, amikor a Petőfi Ügynökség támogatásával és a Rackajam vezetésével a fiatal tehetségek lemezfelvételre felkészítése történt. Kb. 25 muzsikus vett részt a projektben, szerte az országban – Nyíradonytól Sopronig, amelybe a résztvevők hozták a saját vagy talált szövegeket, a zenei szövetet pedig közösen hozták létre. Április végén a kiscsőszi pajtában, profi stúdiókörülmények lettek kialakítva és a tervezett nyolc dalt négy nap alatt rögzítették. A felvételek már az USÁ-ban vannak, ahol a végleges hangkeverés zajlik, mert a projekt fontos célja bebizonyítani, hogy magyar előadóknak is lehetnek világszínvonalú felvételei, ha megtanulják az amerikai zenebiznisz magasszintű kívánalmait teljesíteni. Az már elég jól látszik, hogy 2-3 slágergyanús szám is köztük található. Ezen anyagból mutatnak be pár számot a Rackajam koncert felvezetéseként.

A blues alapindíttatású Ferenczi György és csapata vagy két évtizede egyedi, trendeket nem követő zenei vonalat képvisel a magyar könnyűzenei életben. Rendszeresen megjelenő hangzóanyagaikon jól végig követhető, hogy a blues alapok, groove-ok mellé hogyan szüremlik be mind nagyobb mértékben a magyar népzene világa és mily jól férnek meg egymás mellett és nemcsak megférnek, hanem erősítik (is) egymást. De nemcsak zeneiségük, zenei hozzáállásuk egyedi, hanem az is, ahogy a kortárs versek mellett nagy klasszikus költőinkhez, például Petőfi Sándor verseihez nyúlnak.  A látszólag ma már porosnak tűnő szövegek, hogyan kapják vissza eredeti, sokszor lázító jelentésüket. Ha Petőfi ma élne, bizton náluk énekelne…