Ruggero Leoncavallo: BAJAZZÓK
opera

Radó Antal fordítását átdolgozta Tóth Kata és Szegvári Júlia

Egy vándorszínész-társulat érkezik egy dél-olasz faluba, hogy előadást tartson. A társulatvezetője, Canio, gyanakodni kezd, hogy felesége, Nedda megcsalja. Nedda valóban szerelmi viszonyt folytat a fiatal falubeli Silvióval, akivel el akar szökni. A társulat egyik tagja, Tonio, maga is szerelmes Neddába, de amikor a nő visszautasítja, bosszúból elárulja Caniónak a titkos kapcsolatot. Canio összeomlik, de este mégis kiáll színpadra, és megpróbálja eljátszani bohócszerepét. Az előadás során azonban féltékenysége eluralkodik rajta, és a játék valósággá válik. A színpadi jelenet közben Canio kérdőre vonja Neddát, aki nem hajlandó elárulni szerelme nevét. Canio végül meggyilkolja Neddát és a segítségére siető Silviót is. A tragédia a híres mondattal zárul: „A komédia véget ért.”

Szereposztás
Canio............................................... TURPINSZKY GIPPERT BÉLA / CSELÓCZKI TAMÁS
Nedda.............................................. HÍVES BOGLÁRKA / KOVÁCS ÉVA
Tonio................................................ BOGNÁR SZABOLCS / KRISTÓF ISTVÁN
Beppe.............................................. TÖTÖS ROLAND / SERBÁN ATTILA
Silvio................................................ MAJOR ATTILA / KOCZKA TAMÁS
Ferragosta....................................... LACZÁK BOGLÁRKA
Polgármester................................... KÖRTVÉLYESSY ZSOLT
Le Figure del Furgone..................... Jekkel Anna, Kertész Kata, Kogler Márk, Kovács Ákos, Madi Róbert,
                                                         Muszonyi József, Rumi László, Szabó Dániel, Varga Attila

Továbbá
Antal Melinda, Balázs Zsófia, Horváth-Gergely Enikő, Mike-Nagy Kitti, Monos M. Franciska, Perjési Anna,
Schupp Gabriella, Tfirst Mariann, Bodnár Oreszt, Dabis Dániel, Kelemen Örs, Puskás Gyula, Rigó Márton,
Turjányi Mátyás, Turjányi Miklós, Vadkerti-Tóth Martin, Zakar Béla Bence, Horváth-Szabó Áron,
Kácsor Noel, Kószó Botond, Németh Natália, Tóth Jázmin, Zubek Benedek

Közreműködik a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekara.

Alkotók
Dramaturg: Tóth Kata
Díszlettervező: Molnár Anna
Jelmeztervező: Pirityi Emese
Áthangszerelte: Iván Sára
Zenei vezető: Károly Kati
Karmester: Drucker Péter, Iván Sára
Zenei munkatárs: Lestákné Valasek Szilvia, Madarász Éva, Faragó Zsófia
Játékmester: Raj Martin
Ügyelő: Domján Sándor
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Rendező: SZEGVÁRI JÚLIA

Bemutató: 2025. november 14.

 
ARAM ILJICS HACSATURJÁN - NAGYSOLYMOSI GÁBOR - BARTA DÓRA: SPARTACUS
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tánctagozata, a Kecskemét City Balett táncszínházi előadása

A Spartacus a történelem egyik legmegrendítőbb történetét kelti életre a tánc nyelvén: az aréna porában emberek álltak egymással szemben s nemcsak egymással, hanem a Világgal, a Hatalommal és a Sorssal szemben is.

A történet a Római Birodalom fénykorában játszódik, ahol Spartacust, a szabad trák harcost, balsorsa a gladiátor rabszolgák kíméletlen világába sodorja. A porond véres csatái nemcsak testi erejét, hanem szellemi tartását is próbára teszik. Az arénák zúgó tapsvihara mögött elhallgattathatatlanul ott morajlik a kiszolgáltatottak láncainak csörgése – és Spartacus szívében egyre erősebb lesz a vágy az igazságra és a szabadságra.

Az ókor egyik legismertebb történelmi személyiségének emléke nem múlt el nyomtalanul. Neve mindmáig felidézi a kegyetlen, kilátástalan sorsukba bele nem törődő, lázongó rabszolgák történetét. A Kecskemét City Balett a táncszínházi előadásban monumentális erővel bontja ki ezt a szabadságért folytatott harcot: a gladiátorok hősies bajtársiassága, a rabszolgák feléledő majd semmibe vesző reménye, a hatalom féktelen kegyetlensége és a szerelem mindent elsöprő ereje mind életre kel a színpadon. Spartacus és szerelme, Flavia, a szabadság és az emberi méltóság utáni elemi vágy szimbólumaivá váltak az elmúlt évtizedek során a történet számtalan irodalmi, filmes és színházi feldolgozásának köszönhetően.

A szenvedéllyel teli koreográfia dinamikus és erőteljes jelenetekben mesél a test és a lélek küzdelméről. A zene ellenállhatatlan lüktetése és a táncosok magával ragadó mozdulatai egyszerre idézik meg az ókori világ dicsőségét és kegyetlenségét, s legfőképpen az emberi szellem örök álmát: a Szabadság iránti múlhatatlan vágyat.

Szereposztás
Spartacus....................... Pavleszek László
Flavia, Idea..................... Nagy Nikolett
Crassus.......................... Szigethy Norbert
Aegina............................ Gömöri Lara / Hoffmann Luca
Maximus......................... Rónai Attila / Rónai András
Maximus......................... Rónai Attila
Batiatus........................... Földesi Milán
Vadállat........................... Varga Lotti        
                                     
Rabszolgák, gladiátorok, hetérák, rómaiak, légiósok:
Divinec Márk, Földesi Milán, Gáspár Sámuel, Gömöri Lara, Hoffmann Luca, Rónai Attila,
Rozsovits Johanna, Szatmári Márk, Szigethy Norbert, Varga Lotti, Weisz Tícia Szonja

Alkotók
RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS: BARTA DÓRA
Koreográfus-asszisztens, társkoreográfus: Nagy Nikolett
Zeneszerző: Nagysolymosi Gábor
Díszlet- és jelmeztervező: Antal Csaba
Fénytervező: Pető József
Konzultáns: Szabó Tamás
Mozgásasszisztens: Rónai Attila
Ügyelő: Stolz Dávid
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna

Bemutató: 2025. november 14. Nagyszínház