A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi. Az előadás hossza szünettel: 180 perc

„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, akinek egyfelvonásos daljátékát 1932-ben mutatták be először a Magyar Állami Operaházban. A Székely fonó különlegessége, hogy nem egy történetre épül, hanem a magyar népdal számos kincsként továbbörökített dallamát fonja össze egyetlen füzérbe, népi eposz jellege pedig a XIX-XX. század érzésvilágát tárja a nézők elé a maga szomorkás, vágyakozó, mégis hittel teli melódiáival. Kodály remekművének köszönhetően a népzenei töredékek egységgé válnak és joggal érezzük, hogy nincs is jobb hely az egymás utáni vágyódásra, mint a csitári hegyek.

Címszereplőink két, megszólalásig hasonlító kislány. Ikrek. Ez azonban mindenkit meglepetésként ér, főként a két kislányt, akik a Bühl-tavi üdülőn találkoznak -minden jel szerint- hosszú évek után, először. Luise és Lotte szülei elváltak és osztozkodtak gyermekeiken. A két kislány nyomozásba lendül, hogy kiderítsék feltűnő hasonlóságuk titkát, majd ahogyan mindenre fény derül, elhatározzák, hogy kibékítik szüleiket. A két kislány elragadó története a szeretetről és ragaszkodásról, ezúttal a színpadon varázsolja el nézőit.