„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, akinek egyfelvonásos daljátékát 1932-ben mutatták be először a Magyar Állami Operaházban. A Székely fonó különlegessége, hogy nem egy történetre épül, hanem a magyar népdal számos kincsként továbbörökített dallamát fonja össze egyetlen füzérbe, népi eposz jellege pedig a XIX-XX. század érzésvilágát tárja a nézők elé a maga szomorkás, vágyakozó, mégis hittel teli melódiáival. Kodály remekművének köszönhetően a népzenei töredékek egységgé válnak és joggal érezzük, hogy nincs is jobb hely az egymás utáni vágyódásra, mint a csitári hegyek.

„Nem törtem a fejemet azon, hogy helytelen-e a dolog. Szükségesnek látszott” – Rudolf Höss

Képzeld el, hogy egy titokzatos varázsdoboz felforgatja egy egész palota életét! Ez a különleges tárgy nemcsak gyógyít, hanem erőt ad, megfiatalít, és talán még a birodalmat is megmentheti! De vajon mi a titka ennek a csodás doboznak? A kíváncsi kiskirálylány mindent megtesz, hogy kiderítse – ám egy napon egy sötét lovag érkezik, és nagy próbára teszi a palota lakóit… Tarts velünk ebben a varázslattal teli kalandban és játssz(ma) velünk egy királyságért!