1716. Temesvár. Savoyai serege ostrom alá veszi az utolsó török kézen maradt magyar várat. Ahmed pasa és lánya Szófia menekülőre fogják, kincseiket Botsinkay Gáspár birtokán ássák el. Menekülés közben Szófiát elsodorja az ár, őt a jóságos cigányasszony, Cafrinka találja meg és neveli fel. Botsinkay Gáspárt tömlöcbe vetik, fiát, Jónást vándorcigányok veszik pártfogásba. Az időközben daliás legénnyé növekedő nemes úrfi visszatér szülőföldjére azzal a céllal, hogy visszaszerezze apja birtokát, amelyet a kapzsi kormányzó, Feuerstein lovag és cselszövő szolgája, Puzzola is kiszemelt magának… Dargay Attila nagysikerű rajzfilmje után most musical formában is bemutatkozik Szaffi és Jónás szerelmi története. Felejthetetlen színházi élmény az egész család számára, tele fülbemászó dalokkal és szívet melengető pillanatokkal.

1986 nyarán egy mesesorozaton és Zorán új albumán kezdett dolgozni Presser Gábor és Sztevanovity Dusán, egy ötlet azonban új irányba terelte őket, ennek köszönhető a hatalmas sikerű musical megszületése. Az előadás hossza szünettel: 140 perc

„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, akinek egyfelvonásos daljátékát 1932-ben mutatták be először a Magyar Állami Operaházban. A Székely fonó különlegessége, hogy nem egy történetre épül, hanem a magyar népdal számos kincsként továbbörökített dallamát fonja össze egyetlen füzérbe, népi eposz jellege pedig a XIX-XX. század érzésvilágát tárja a nézők elé a maga szomorkás, vágyakozó, mégis hittel teli melódiáival. Kodály remekművének köszönhetően a népzenei töredékek egységgé válnak és joggal érezzük, hogy nincs is jobb hely az egymás utáni vágyódásra, mint a csitári hegyek.