Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Barbárok
NEMZETI TÁNCEGYÜTTES
BARBÁROK
Táncköltemények
Móricz Zsigmond műveire
more
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Zene: Kiss Ferenc, Gryllus Dániel, Árendás Péter, Balogh Kálmán
Rendező-koreográfusok:
Zs. Vincze Zsuzsa
Kossuth-díjas, érdemes művész
Zsuráfszky Zoltán
Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, kiváló művész
A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő emberek életének megismerését tartotta legfőbb iskolájának: „Kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem, és 25–30 év alatt nem fogyott ki az a tarisznya, amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával.” – mondta egy visszaemlékezésében.
Ő az, aki igazán ismerte és legmélyebben együtt érzett a magyar parasztság sorsával, s nemcsak azért, mert az ő gyökerei is oda vezettek vissza, hanem mert egész életében visszajárt hozzájuk töltekezni, gyűjteni, óvni, szidalmazni.
Móricz elsőként mutatott példát arra, hogy miként lehet és kell a nemzeti hagyományainkat leginkább megőrző parasztság kultúrája felé szeretettel fordulni.
Móricz Zsigmond tiszazugi méregkeverő asszonyai, a Pillangó című kisregény szerelmespárja és a címadó Barbárok novellájának szereplői, kedves szatmári gyűjtéseinek parasztjai kelnek „életre” a két koreográfus, Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán szemet gyönyörködtető és egyben elgondolkodtató alkotásaiban.
Időtartam: 80’
Our offer
A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Suggestions
román nyelven, magyar felirattal Minden ember esendő, törékeny és tökéletlen. De mi ezzel nem tanulunk meg együttélni, inkább minden erőnkkel…
magyar nyelven „Ne tégy rosszat, hátha nincs Isten, aki megbocsássa.” (Szép Ernő) Mag és Maureen. Anya és lánya. Egy asszony…
A történetben egy maréknyi árva gyerek kószál a háborús front kellős közepén biztonságra, hajlékra és élelemre vágyva. Céljuk a túlélés,…
Warning! The basket time limit is about to expire!
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
