Szövegírók: Harmath Imre, Balassa Emil, Békeffi István, Szilágyi László, Vadnai László, Vitéz Miklós, Márai László

a mesék meseszép kocsiján.”

1935 júliusában Nagy Endre moziba invitálja Móricz Zsigmondot. Megnézik A meseautót, amelyet Móricz már látott. Móricz Zsigmond így számol be a hévizi mozilátogatásról:

„Mozi alatt bámult, mint egy gyerek. 

- Hát ez kell az embereknek?

Az elején döbbent Nagy Endre a film végére áthangolódik. Mikor vége lett, azt mondja:

– Tulajdonképpen megértem, ez a modern népmese. Éppen az, mint a fonóban, elindul a szegény ember fia, és a végén király lesz. Most a király a bankigazgató, és nem a szegény fiú indul el, hanem a szegény lány, és bankigazgatóné lesz. Tiszta népmese.”

Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, éppen pihenni készül, ám ezúttal egy hónapos szabadságát távol a világtól és messze a nőktől szeretné eltölteni. Mielőtt elindulna, egy remek autót, egy Horch 780-as cabriolet vásárol 20 000 pengőért. Ám ekkor egy az autószalonban nézelődő ifjú hölgy felkelti az érdeklődését, és minden másképpen alakul. 

Ami 1931-ben a Hyppolit volt, 1941-ben a Dankó Pista, az volt 1934-ben A meseautó. Nagysikerű film, amely hetekig maradt műsoron és a mozgóképszínházaknak nagy diadalt jelentett. A film éveken keresztül folytatta diadalmas útját.

És most megérkezett a Pécsi Nemzeti Színházba is, ahol Márkus Alfréd korabeli slágereivel, sok humorral és parádés szereposztásban elevenedik meg a filmvászon után a színpadon, a Meseautó!

Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó. Nagyszüleink, szüleink számára az „örök klasszikus”, Törzs Jenő, Perczel Zita,  Kabos Gyula, Gózon Gyula, Berky Lili, felejthetetlen alakításaival.  Kíváncsian várom a Pécsi Nemzeti Színház színpadi adaptálását, és bízom benne, hogy ha szóba kerül az „Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó.”, az jut majd eszünkbe, hogy Pécs, Nemzeti Színház, Józsa Richárd, Györfi Anna, Lipics Zsolt, Stenczer Béla, Unger Pálma. Gelencsér Gyula, a Tükebusz Zrt. vezérigazgatója