Madárasszonyok
Duna Táncműhely: Madárasszonyok. A Duna Táncműhely kiemelt célja, hogy az autentikus néptánc és a kortárs tánc elemeit vegyítve, a néptáncot mintegy sajátos formanyelvként használva hozzon létre innovatív kortárs előadásokat.
Duna Táncműhely: Madárasszonyok. A Duna Táncműhely kiemelt célja, hogy az autentikus néptánc és a kortárs tánc elemeit vegyítve, a néptáncot mintegy sajátos formanyelvként használva hozzon létre innovatív kortárs előadásokat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 21. November 2015 19:00
"Mindannyian azzal a kérdéssel kezdjük, hogy ki is vagyok én valójában, mi is az én dolgom.
Mi vagyunk Élet, Halál, Élet. Ez a ciklusunk. Így pillanthatunk be nőiségünk mélyére. Gyermekkorom emlékezetes meséje A Vízasszony legendája, melyben minden tó partján él egy fiatal nő, akinek vén kezei vannak. Az az első feladata, hogy tüzet élesszen. Tehát a mi dolgunk tűzet éleszteni tulajdon elképzeléseinkben, életünkben, azoknak életében, akiket megérintünk. A lélek hazahessegetése, ez a mi dolgunk. A nappalt betöltő szikraeső zúdítása, az éjszakán átvezető fény élesztgetése, ez a mi dolgunk.”
(Clarissa Pinkola Estés)
Horváth Zsófia folklór dalokból kiindulva, de azoktól elrugaszkodva, asszociatív módon enged betekintést a női világba, amely hol egyértelmű, hol homályos, hol világos, hol sötét, hol meleg, hol fagyos, hol a születést, hol a megszűnést rejti magában.
A Duna Táncműhely kiemelt célja, hogy az autentikus néptánc és a kortárs tánc elemeit vegyítve, a néptáncot mintegy sajátos formanyelvként használva hozzon létre innovatív kortárs előadásokat. A Táncműhely előadásai azt kívánják bizonyítani, hogy a néptánc – amellett, hogy egyedi színpadi kifejezőeszközként működik – más korok, más műfajok elemeivel, motívumaival, gondolkodásmódjával, esztétikájával ötvözve képesek – a „holt” hagyományőrzés helyett – továbbvinni és átadni az élő és megújulni képes tradíciót. Műfajok határán alkotó társulatként a Táncműhely szélesebb közönséget – a néptánc és a kortárs tánc iránt érdeklődőket, az autentikus népzene és az improvizatív (világ) zene híveit, illetve a korszerű színpadi formákat kedvelő nézőket egyaránt – meg kívánja szólítani.
A Duna Táncműhely új bemutatója esetében olyan alkotót kértünk fel a koreográfusi munkára és a rendezésre, aki korábban még nem dolgozott a Táncműhellyel, ám művészi hitvallása, formanyelve hasonló ihletettségből fakad: a néptánc erőteljes színpadi kifejezőeszközként való használatának, korszerű értelmezésének igényéből.
Horváth Zsófia az Állami Balettintézet Néptánc Tagozatának elvégzését követően a Honvéd Táncszínház társulatához szerződött. Tanított Dél-Amerikában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Szlovákiában, továbbá hazai amatőr és hivatásos együttesekben is. Elvégezte a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakát, valamint táncművész-néptáncpedagógus szakát. 2000-ben elnyerte a Fülöp Viktor Táncművészeti Ösztöndíjat, 2001-ben megkapta Magyar Ezüst érdemkeresztet 2007-ban pedig a Harangozó Gyula-díjat.
Előadók: Abdulwahab Nadia, Bonifert Katalin, Horváth Eszter, Kaszásné Halmi Ildikó, Végh-Pozsár Kitti, Kolumbán Norbert
Ének: Gombai Franciska, Kovács Boróka
Zene: Szabó Dániel, Kenéz László
Látvány: Nedermann Magdó
Fény: Lendvai Károly
Koreográfus-rendező: Horváth Zsófia
„… Tudod, minden történetemben arra törekszem, hogy a valódi élet érzését adjam át, ne csak leírjam vagy kritizáljam, hanem megelevenítsem azt. Hogy amikor olvasol tőlem valamit, valóban átéld. Ez nem lehetséges anélkül, hogy a szép mellé a rosszat és a rondát is beletennéd. Mert ha csak szép van, az nem hihető. A dolgok nem így működnek. Úgy írni, ahogy én akarok, csak úgy lehetséges, ha mindkét oldalt megmutatom, 3 dimenziót, és ha lehet 4-t…” Utazásra invitáljuk a nézőt Hemingway világába. Kubán, Párizson, Afrikán, Floridán, szerelmeken át, végigkalauzolva őket egy életen. Bemutatjuk az írót, a haditudósítót, a partizánt, a vadászt, a halászt, az édesapát, a férjet. Persze a teljesség igénye nélkül. Ahogy az író maga is írta: „Bármikor megeshet még egy ilyen kitalált történettel is, hogy némi fényt derít a már megírt valóságra.”
Posonyi Takács László önálló estje - Ingmar Bergman utolsó éjszakája
1716. Temesvár. Savoyai serege ostrom alá veszi az utolsó török kézen maradt magyar várat. Ahmed pasa és lánya Szófia menekülőre fogják, kincseiket Botsinkay Gáspár birtokán ássák el. Menekülés közben Szófiát elsodorja az ár, őt a jóságos cigányasszony, Cafrinka találja meg és neveli fel. Botsinkay Gáspárt tömlöcbe vetik, fiát, Jónást vándorcigányok veszik pártfogásba. Az időközben daliás legénnyé növekedő nemes úrfi visszatér szülőföldjére azzal a céllal, hogy visszaszerezze apja birtokát, amelyet a kapzsi kormányzó, Feuerstein lovag és cselszövő szolgája, Puzzola is kiszemelt magának… Dargay Attila nagysikerű rajzfilmje után most musical formában is bemutatkozik Szaffi és Jónás szerelmi története. Felejthetetlen színházi élmény az egész család számára, tele fülbemászó dalokkal és szívet melengető pillanatokkal.
Kerítésfestés, iskolakerülés, disznóhólyag, döglött macska, bűntény… a Mississippi menten fekvő Petersburg kamaszainak nem unalmas az élete – így aztán a…
Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Rudolf koronaherceg tragikus sorsú történetét dolgozza fel. Rudolf, I. Ferenc József császár és…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.