Jegyek és bérletek

Online jegyvásárlás

Program


LÁTHATATLAN KÖLYKÖK-DUNA FESzT
8

LÁTHATATLAN KÖLYKÖK-DUNA FESzT

Láthatatlan kölykök

Két fiú érkezik az üres vajdasági kisvárosba. Menekülnek, futnak, végtelen utak húzódnak mögöttük. Az életük nehéz, a lábuk véres, iszonyú dolgok rejlenek a fájó izmok mélyén.
Három lány izeg-mozog egy játszótéren. A fiúk és a lányok találkozásából meg-nem-értés, közeledés, talán vonzalom születik, de a rémálmok, amik mozgatják őket, egyre sodorják őket tovább.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. június 8. csütörtök, 19:00

Láthatatlan kölykök

Két fiú érkezik az üres vajdasági kisvárosba. Menekülnek, futnak, végtelen utak húzódnak mögöttük. Az életük nehéz, a lábuk véres, a hideg és az eső mellett iszonyú dolgok rejlenek a fájó izmok mélyén.
Három lány izeg-mozog egy játszótéren, az életük nehéz, csak egészen másképp. A fiúk és a lányok találkozásából meg-nem-értés, közeledés, talán vonzalom születik, de a rémálmok, amik mozgatják őket, egyre sodorják őket tovább. A nagyvárosba, ami mindent eltakar.
Ahogy lassan megismerjük a két fiú múltját és be-bekacsintanak a történetbe a sokszor kegyetlen, máskor pedig egyszerűen csak tudatlan vagy tehetetlen felnőttek, egyre jobban értjük, miféle láthatatlansággal küzdenek ezek a kölykök.
Terék Anna szociális témákban jártas pszichológus-költő és Lénárd Róbert évekig fontolgatták e dráma megalkotását és színrevitelét. Az előadást kegyetlen témájából Kovács Adrián zenéje ráncigálja ki, hibrid formát, afféle kísérleti musicalt formálva belőle.

 

Ajánlatunk


A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi. Az előadás hossza szünettel: 180 perc

Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.

Ajánló


Egy fiatal polgárlány nem könnyű mindennapjait éli, karnyújtásnyira a megvetett, megpecsételt kárhozattól, ahova a szegénysorsú fiatal lányok jutnak. Kiváltképp, ha…

A Puskás musical a leghíresebb magyar ember és az Aranycsapat történetét dolgozza fel, és állít méltó emléket neki. A darab…

Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!