Hazatérés - DUNA FESzT
A Hazatérés, Nagy Botond rendezésében, egy előadás a háborúról, a haza hős halottairól, de legfőképpen az emberi élet fölösleges feláldozásának abszurdjáról. Mindennapjaink nyers valósága, amiben élünk és ami tőlünk néhány kilométernyire játszódik le, fel kellene ébresztenie bennünket a közömbösség álmából. Talán már annyi is elég lenne, ha kérdéseket tennénk fel, ha már változtatni nem tudunk, és onnan nézve gondolnánk újra… több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
A Hazatérés, Nagy Botond rendezésében, egy előadás a háborúról, a haza hős halottairól, de legfőképpen az emberi élet fölösleges feláldozásának abszurdjáról. Mindennapjaink nyers valósága, amiben élünk és ami tőlünk néhány kilométernyire játszódik le, fel kellene ébresztenie bennünket a közömbösség álmából. Talán már annyi is elég lenne, ha kérdéseket tennénk fel, ha már változtatni nem tudunk, és onnan nézve gondolnánk újra az élet és halál kérdését.
Nagy Botond gondolatai a Hazatérés c. előadás koncepciójáról:
„Azt hiszem először iskolás koromban értettem meg valamit a halálról, nagyapám temetésén. Ez volt az első ilyen jellegű szertartás, amin részt vettem. Csupán két dolgot értettem az egészből: édesanyám könnyeit, amik előtörtek a hír hallatán és azt, ahogyan a pap megkért szórjak egy marék földet nagyapám koporsójára. Akkor éreztem, talán életemben először, azt a furcsamód kellemes ürességet, amely visszafordíthatatlan és nehezen emészthető. Ha kérded, igen... nagyon félek a haláltól, főleg a másétól. De a mai valóságunkban, leginkább attól remegek meg, ha meglátok sokemeletes, nagyon magas tömbházsorokat, mert olyankor akaratlanul is a tőlem néhány kilométerre eső lebombázott tömbházakra gondolok. Igen, látom azokat a fekete lyukakat a közepükön és tudom, hogy már eleged van ebből a témából, nekem is, de nem hagyhatom, hogy elfeledd. Ez az előadás nem a feledésről szól majd, nem a sebek begyógyulásáról, vagy egyéb kedvezményes remény-csomagokról. Tiszta szívemből remélem, hogy ez az előadás őszinte lesz a jelenünkkel szemben, amit szeretünk elfeledni. De soha nem feledjük az ünnepeinket, amikért gyakran hazatérünk, ahogyan soha nem feledjük anyánkat sem, még akkor sem, ha árvák vagyunk. Még akkor sem, ha Ő már nincsen. Mert mindig keressük valakiben a másik hiányát. És annyi könnyedséggel mondjuk: Pont olyan vagy, mint... úgy beszélsz, mint... rá emlékeztetsz... Rá, mindig rá.
Azt kívánom, hogy ez az előadás összehozzon bennünket egy terembe, ahol közösen tudatosítunk dolgokat a világból, amiből nem tudjuk magunkat kivonni és ami még fontosabb, elfogadjuk, úgy, ahogy van: a halottjaival együtt, akik soha nem fognak már hazatérni. Rügy és gyökér... A halál nem hibáztatható... És elmondja majd, hogy volt... Elmondjuk majd, hogy volt...” – Nagy Botond, rendező
Hazatérés, Matei Visniec
rendező: NAGY BOTOND
látvány:SĂNDULESCU ANDREEA
eredeti zene és hang design: URSE CLAUDIU
dramaturg: KALI ÁGNES
fény- és projekció design: NICULESCU CRISTIAN
koreográfia: POP GEORGE
látványtervező asszisztens: UNGUREANU IOANA
grafika: URSE CRISTIAN
Szereposztás: Amurăriței Bogdan, Bănuț Răzvan, Butnaru Horia, Florea Cristina, Lazăr Diana, Lucaci Delu, Marin Alexandru, Mîndru Cătălin Ștefan, Popadiuc Clara
Ajánlatunk
Arany János és Petőfi Sándor igaz barátok, úgy is mint pályatársak, és úgy is, mint emberek. E két költőóriás a barátságot választotta a versengés helyett, költői lelkiismeretük, a nép, a haza és a szabadság ügye melletti kiállásuk, valamint egymás tehetsége iránt érzett kölcsönös rajongásuk vezette őket. Sándor jelzőtűz volt, János őrláng. A tüzeik már régen kihunytak, de a fényük örökké világít. E zenés színmű nekik állít emléket.
A történetben egy maréknyi árva gyerek kószál a háborús front kellős közepén biztonságra, hajlékra és élelemre vágyva. Céljuk a túlélés, kilátásaik azonban nem túl biztatóak. Útjuk során nemcsak ellenséggel, de jóakarókkal is találkoznak, akik segítenek meglátni az emberséget a legembertelenebb időkben is. Hűség, barátság, bátorság csak néhány a megszerzett kincsek közül, amikre bukkannak kis hőseink, valahol Európában vándorolva. A Valahol Európában az azonos című film musical-adaptációja, ami színházunk egykori igazgatója, Korcsmáros György írói örökségét is őrzi.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Ajánló
A vadászat című, mára már ikonikus album 1984-ben jelent meg, idén ünnepli 40. évfordulóját. Hobo és nagyszerű zenekara a rangos…
Csiky Gergely drámájában különböző generációk, világnézetek, jellemek és szerelmek szövik hálójukat. Akkor az élet egy kicsit másabb volt, egy kicsit…
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű.…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
