A történet középpontjában Sára áll, aki jelenleg Ádám párja, akivel egy hosszú kapcsolat lezárása után esett szerelembe. Korábbi párja, Rafi volt, akivel 25 évesen találkozott, ez volt az első tartós párkapcsolat mindkettejük életében, összesen nyolc évig tartott, ám nem problémáktól mentesen. Rafi ugyanis erős befolyással volt Sára személyiségének alakulására, döntéseinek meghozatalára. A kapcsolatból egy idő után ki kellett törnie, de ezt nem tudta egyedül megtenni, úgy érezte, szüksége van egy megmentőre, és akkor találkozott Ádámmal. A megmentő – áldozat szerep ugyanakkor szintén rejt veszélyeket, és a legritkább esetekben alakít ki egyenrangú viszonyokat egy párkapcsolatban. Sára egyre inkább azt érzi, hogy nincs saját akarata, kiszolgáltatott mások befolyásolási szándékaival szemben. A helyzetet csak bonyolítja, hogy mind Rafi, mind Ádám Sárát vádolja azzal, hogy alapvetően manipulatív a viselkedése. A történet nem kíván igazságot tenni a szereplők között, a valóság kibogozását a nézőkre bízza, akik az előadás több pontján résztvevőként beszélgethetnek a szereplőkkel, kideríthetnek és ütköztethetnek tényeket, feltárhatják a múltat, és akár tanáccsal is elláthatják a karaktereket.

A Veszedelmes viszonyok különleges színpadi adaptációja Mozart zenéjével izgalmas, egyedi vállalkozás: műfajok és remekművek találkozása.

„… Tudod, minden történetemben arra törekszem, hogy a valódi élet érzését adjam át, ne csak leírjam vagy kritizáljam, hanem megelevenítsem azt. Hogy amikor olvasol tőlem valamit, valóban átéld. Ez nem lehetséges anélkül, hogy a szép mellé a rosszat és a rondát is beletennéd. Mert ha csak szép van, az nem hihető. A dolgok nem így működnek. Úgy írni, ahogy én akarok, csak úgy lehetséges, ha mindkét oldalt megmutatom, 3 dimenziót, és ha lehet 4-t…” Utazásra invitáljuk a nézőt Hemingway világába. Kubán, Párizson, Afrikán, Floridán, szerelmeken át, végigkalauzolva őket egy életen. Bemutatjuk az írót, a haditudósítót, a partizánt, a vadászt, a halászt, az édesapát, a férjet. Persze a teljesség igénye nélkül. Ahogy az író maga is írta: „Bármikor megeshet még egy ilyen kitalált történettel is, hogy némi fényt derít a már megírt valóságra.”