Figaro házassága
Figaro, Almaviva gróf komornyikja és Suzanna, Rosina grófné szobalánya, össze akarnak házasodni. A gróf hevesen udvarol Suzannának, Figaro menyasszonyának..
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 23. szombat, 18:00
Figaró házassága
Figaro, Almaviva gróf komornyikja és Suzanna, Rosina grófné szobalánya, össze akarnak házasodni. A gróf hevesen udvarol Suzannának, Figaro menyasszonyának.
A történet sokaknak ismerős lehet, 2014-ben prózai változatban mutattuk be a Kisfaludy teremben. Ezúttal az operát állítjuk színpadra, a Co- Opera társulás tagjaival együttműködésben.
Szereposztás:
Almaviva gróf KOVÁCS ISTVÁN / HAJA ZSOLT / KENDI LAJOS
Rosina grófné FODOR BEATRIX / SCHNÖLLER SZABINA / RÁLIK SZILVIA
Suzanna RÁCZ RITA / KESZEI BORI / BORDÁS BARBARA
Figaro PATAKI BENCE / CSEH ANTAL / KISS ANDRÁS
Cherubino MESTER VIKTÓRIA / KÁLNAY ZSÓFIA
Bartolo BUSA TAMÁS / BÁTKI FAZEKAS ZOLTÁN
Basilio BALCZÓ PÉTER / LAKI PÉTER / BIRI GERGELY
Marcellina LÁZIN BEATRIX / FARKASRÉTI MÁRIA
Don Curzio TAKÁCS ZOLTÁN
Barbarina NÉMETH-NAGY JOHANNA / SZABÓ ALEXA
Antonio SCHWIMMER JÁNOS / LABORFALVI SOÓS BÉLA
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara.
A Győri Nemzeti Színház és a Co-Opera koprodukciójában valósult meg.
Díszlettervező: KHELL CSÖRSZ
Jelmeztervező: BENEDEK MARI
Súgó: VLASICS RITA
Ügyelő: KARÁCSONY ANGÉLA
Rendezőasszisztens: TAKÁCS ZOLTÁN
Karigazgató: BALOGH ESZTER
Korrepetitor: MEDVECZKY SZABOLCS
Játékmester: TÓTH ERIKA és MAGYAR GYÖRGY
Karmester: MEDVECZKY ÁDÁM és SILLÓ ISTVÁN
Rendező: SZABÓ MÁTÉ
Producer: DR. VADÁSZ DÁNIEL
Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 3 óra 25 perc.
Ajánlatunk
Szeretettel, a család Egy átlagos család. Magyarország. Ünnep. Örökség. Megszokott, végtelenségig ismételt mondatok. „olyan vagy, mint az apád” „te tudod, kislányom” „ennyi lenne a dolgod” „mindent feladtam érted” „egy dolgot ér el egész életében” Hol a gyökerük ezeknek a kijelentéseknek? Hogyan születik meg egy ilyen erős gondolat, mely kihatással lehet az egész életünkre; majd mindez hogyan adódik generációról generációra évtizedeken át? Egy-egy szó, attitűd, vagy pusztán a figyelem, amivel a szülő vagy nevelő helyzeteket kezel, virágokat ültethet vagy épp hegeket hagyhat a gyermeki lélekben, melyeket aztán egész életünkben hordozunk és adunk tovább. Az előadás olyan hatásokkal foglalkozik, melyek lerakódnak a pszichénk belátható és tudattalan zugaiban, és olykor marionett bábuként emelik ütésre a kezünket, nyitják szavakra a szánkat. Egy transzgenerációs időutazás révén olyan családi viszonyokba nyerhetünk bepillantást, amelyek a körülöttünk és bennünk feszülő viselkedési mintázatokra hívják fel a figyelmet. Ezáltal könnyebben felismerhetjük, ha részesei vagyunk egy bántalmazó kapcsolatnak, mérgező közegnek, így tudunk segítséget kérni, hogy lazíthassunk rajtuk. Illetve, ha már benne vagyunk, a feldolgozási folyamatot és a gyógyulást is könnyebben el tudjuk kezdeni. Vajon újraírhatjuk legmélyebb berögződéseinket? Átalakíthatjuk örökölt kényszereinket szabad döntésekké?
Arany János és Petőfi Sándor igaz barátok, úgy is mint pályatársak, és úgy is, mint emberek. E két költőóriás a barátságot választotta a versengés helyett, költői lelkiismeretük, a nép, a haza és a szabadság ügye melletti kiállásuk, valamint egymás tehetsége iránt érzett kölcsönös rajongásuk vezette őket. Sándor jelzőtűz volt, János őrláng. A tüzeik már régen kihunytak, de a fényük örökké világít. E zenés színmű nekik állít emléket.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Ajánló
Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a…
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű.…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!