Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjében Marica grófnő kétségbeesett útkeresését követhetjük nyomon, ahogyan a szerelem elől menekülve, egy új szerelmet talál. A birtokosnő már unja a társaságbeli férfiakat, így egy kitalált, képzeletbeli vőlegénnyel riasztja el kérőit. Így sem menekülhet: megismerkedik birtokának gazdatisztjével, a tönkrement Tasziló gróffal, aki álnéven húga kelengyéjére gyűjt. A történet egyre bonyolódik, a dallamok pedig egyre édesebbek: minden adott egy remek, szövevényes szerelmi szállal átfont operetthez.

Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében.

„… Tudod, minden történetemben arra törekszem, hogy a valódi élet érzését adjam át, ne csak leírjam vagy kritizáljam, hanem megelevenítsem azt. Hogy amikor olvasol tőlem valamit, valóban átéld. Ez nem lehetséges anélkül, hogy a szép mellé a rosszat és a rondát is beletennéd. Mert ha csak szép van, az nem hihető. A dolgok nem így működnek. Úgy írni, ahogy én akarok, csak úgy lehetséges, ha mindkét oldalt megmutatom, 3 dimenziót, és ha lehet 4-t…” Utazásra invitáljuk a nézőt Hemingway világába. Kubán, Párizson, Afrikán, Floridán, szerelmeken át, végigkalauzolva őket egy életen. Bemutatjuk az írót, a haditudósítót, a partizánt, a vadászt, a halászt, az édesapát, a férjet. Persze a teljesség igénye nélkül. Ahogy az író maga is írta: „Bármikor megeshet még egy ilyen kitalált történettel is, hogy némi fényt derít a már megírt valóságra.”