Jegyek és bérletek

Online jegyvásárlás

Program


A víg özvegy
8

A víg özvegy

Lehár Ferenc, avagy a magyar Operettkirály alkotása, a maga zeneiségével, szövevényes történetével műfajának méltó képviselője. A háromfelvonásos operett ősbemutatója óta osztatlan sikert arat a közönség soraiban. Történetünk egy párizsi szerelem eseményeit meséli el, amely egy dús gazdag özvegy és egy bohém szívtipró között bontakozik ki.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. november 4. szombat, 19:00

Glavari Hanna   ZAVAROS ESZTER / LŐRINCZ JUDIT
Gróf Danilovics Danilo   FEJSZÉS ATTILA / BUCH TIBOR
Báró Zéta Mirko   CSANKÓ ZOLTÁN
Valenciene   BUCSI ANNAMÁRIA / SOMOGYI LILI MÁRIA
Camille de Rosillion   BOT GÁBOR / BEERI BENJÁMIN
Nyegus   SÁRKÖZI JÓZSEF
Sebastian Cascade   KURUCZ DÁNIEL
Raoul Saint Brioche   VINCZE GÁBOR PÉTER
Kromov   KOPPÁNY ZOLTÁN
Olga   JANISCH ÉVA
Bogdanovics   PÖRNECZI ATTILA
Sylviane   LÁZIN BEATRIX
Prisics   TÖRÖK ANDRÁS
Praskovia   MOLNÁR JUDIT

 

Közreműködik: A Győri Nemzeti Színház tánckara, énekkara és zenekara.

     
Szöveget átdolgozta   SZINETÁR MIKLÓS ÉS KÁLLAI ISTVÁN
Verseket fordította   BARANYI FERENC
Díszlettervező   HORESNYI BALÁZS
Jelmeztervező   BALLA ILDIKÓ
Koreográfus (Pethő László nyomán)   FEKETE MIKLÓS
Súgó   JAKAB ANITA
Ügyelő   KARÁCSONY SZILVESZTER
Rendezőasszisztens   TAKÁCS ZOLTÁN
Karigazgató   BALOGH ESZTER
Karmester   SILLÓ ISTVÁN / RAJNA MARTIN
Korrepetítor   KERTES ANNA / MEDVECZKY SZABOLCS
Társrendező   ACZÉL ANDRÁS
Rendező   SZINETÁR MIKLÓS
 
 
PREMIER:2023. ÁPRILIS 28. PÉNTEK 19:00

Szövegíró: Victor Léon és Leo Stein

NAGYSZÍNPAD

Az előadás időtartama: 

Lehár Ferenc, avagy a magyar Operettkirály alkotása, a maga zeneiségével, szövevényes történetével műfajának méltó képviselője. A háromfelvonásos operett ősbemutatója óta osztatlan sikert arat a közönség soraiban. Történetünk egy párizsi szerelem eseményeit meséli el, amely egy dús gazdag özvegy és egy bohém szívtipró között bontakozik ki. A politika és a pénz világa a háttérből irányítja az eseményeket, miközben a fordulatos történet során láthatjuk két szép, azonban magukat valóságos bálványokként kezelő ember megszelídülését az egymásra találásban.

Ajánlatunk


1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.

Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember. Egy musical az emberi sors dallamairól, amiben az élet nem egyértelmű: sokszor menekülnénk, mégis keresünk. Néha megpihennénk, de hajtunk tovább. Megmutatnánk magunkat, de játszanunk kell. Rajongásig szeretünk és kifulladásig élünk. Ez a kettősség végigkísérte Eva Perón életét, ahogyan a megtagadott gyerekből milliók által elismert és szeretett first lady vált belőle, és mindez a róla készült musicalben is kirajzolódik, amit ezúttal színházunk deszkáin láthat a győri közönség.

Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

Ajánló


A csengő különlegessége az, hogy egyike a ritka kincsnek számító kamaraoperáknak, és az is, hogy szövegét maga a zeneszerző írta.…

Szulák Andrea gondolt egyet, és úgy döntött, hogy két kerek évfordulót egy feledhetetlen Jubileumi Gálakoncerttel ünnepel meg. Az egyik pályafutásának…

Egy fiatal polgárlány nem könnyű mindennapjait éli, karnyújtásnyira a megvetett, megpecsételt kárhozattól, ahova a szegénysorsú fiatal lányok jutnak. Kiváltképp, ha…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!