Jegyek és bérletek

Online jegyvásárlás

Program


Süsü, a sárkány
8

Süsü, a sárkány

Csukás - Bergendy: Süsü, a sárkány
zenés mesejáték
„Én vagyok a híres egyfejű/ A nevem is ennyi, csak Süsü” vagy „Üdvözöllek dicső lovag/ Szép a ruhád, szép a lovad” vagy „Legszentebb dolog a barátság/ Többet ér, mint minden királyság” - dudorásszuk, mondogatjuk időnként baráti körben mi harmincasok-negyvenesek, akiknek meghatározó meséje lett a 33 éve Karácsonykor bemutatott bábfilm. Majdnem olyan ismert és közös élmény, mint egy előttünk járó korosztálynak a „Hanyas vagy? Negyvenhetes?” szállóigévé lett glossza-cím.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2010. június 6. vasárnap, 11:00

De nem csak a Csukás István-versikék őrződtek meg bennünk; kócos párszál hajára, három fogára épp úgy emlékezünk, ahogy Lévai Sándor bábtervező kitalálta. Fülünkben Bodrogi Gyula hanglejtése cseng, hogy még a combino villamoson is felkapjuk a fejünket, merre is kér ülőhelyet a bumfordi egyfejű?

Harminc év azonban nagy idő; gyermekeink már más meséken edződnek, több technikai újítással élnek együtt, megváltozott zenei ízlésük. Ezért az alkotók úgy gondolták, miért ne tükröződhetne ez Süsü történetében is?! Bergendy István modern hangzásvilágot teremtett, Csukás István pedig új jeleneteket írt, például a megelevenedő diavetítővel ismerkedő Királyról.

Ami változatlan, az a mese bája, máig érvényes üzenete: fogadjuk el a másikat olyannak, amilyen.

Lévay Sándor bábtervei alapján
Díszlet, Jelmez: Boráros Szilárd
Dramaturg: Szokolai Brigitta
Szcenikus: Éberwein Róbert
Korrepetítor: Gebora György
Koreográfus: Cortés Sebastián
Ügyelő: Verebély Mónika
Súgó: Vajda Erzsébet
A rendező munkatársa: Czipó Gabriella

RENDEZŐ: HARANGI MÁRIA

Ajánlatunk


Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében.

Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjében Marica grófnő kétségbeesett útkeresését követhetjük nyomon, ahogyan a szerelem elől menekülve, egy új szerelmet talál. A birtokosnő már unja a társaságbeli férfiakat, így egy kitalált, képzeletbeli vőlegénnyel riasztja el kérőit. Így sem menekülhet: megismerkedik birtokának gazdatisztjével, a tönkrement Tasziló gróffal, aki álnéven húga kelengyéjére gyűjt. A történet egyre bonyolódik, a dallamok pedig egyre édesebbek: minden adott egy remek, szövevényes szerelmi szállal átfont operetthez.

Ajánló


Az unalom mindennél rémisztőbb - üzeni a nagy játékmester, Georges Feydeau

1716. Temesvár. Savoyai serege ostrom alá veszi az utolsó török kézen maradt magyar várat. Ahmed pasa és lánya Szófia menekülőre…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!