Régimódi történet
Olyan nők története ez, akik képesek kezükbe venni sorsuk irányítását, hogy saját lábukra állva küzdjenek meg fennmaradásukért. Olyan anyáké, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel azon vannak, hogy a szorgos és takarékos kereskedővér képes legyen legyőzni a férfiak léha dzsentrivirtusát. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 29. vasárnap, 17:00
Szabó Magda
Régimódi történet
családtörténet 2 részben
Olyan nők története ez, akik képesek kezükbe venni sorsuk irányítását, hogy saját lábukra állva küzdjenek meg fennmaradásukért. Olyan anyáké, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel azon vannak, hogy a szorgos és takarékos kereskedővér képes legyen legyőzni a férfiak léha dzsentrivirtusát. Vajon elkerülhető- e így egy nagy múltú család összeomlása?
Szereposztás:
Rickl Mária.......................................................KUBIK ANNA
Gacsáry Emma / Jablonczay Lenke................DUNAI CSENGE
Jablonczay Kálmán.........................................MASZLAY ISTVÁN
Gizella..............................................................SZINA KINGA
Kálmánka........................................................KOLNAI KOVÁCS GERGELY
Margit...............................................................KISS TÜNDE
Klári, mindenes cseléd....................................MOLNÁR JUDIT
Bányay Rákhel, Emma nagyanyja...................AGÓCS JUDIT
Stillmungus Mária Margit, főnöknő..................BELLAI ESZTER
Aloysia nőver...................................................MOLNÁR ÁGNES
ifjabb Hoffer József / idősebb Hoffer................SÁRKÖZI JÓZSEF
Majthényi Béla ................................................BRÓDY NORBERT
Alföldy úr, táncmester ....................................VINCZE GÁBOR PÉTER
Apátplébános .................................................TÖRÖK ANDRÁS
Dudek Ferdinánd ...........................................JÁGER ANDRÁS
Anett, szobalány ............................................NAGY GRÉTA
Orvos ..............................................................SZIKRA JÓZSEF
Koporsós .........................................................PÖRNECZI ATTILA
Charitas nővér.................................................SÍK FRIDA
Stenzinger Géza / Sámy..................................FEHÉR ÁKOS
Halmi / Ács / Otth István...................................KLINGA PÉTER
Nánásyné / Hofferné.......................................JANISCH ÉVA
Csanádyné / Otthné.........................................LÁZIN BEATRIX
Bartókné..........................................................LUDVÁN CSILLA
Géreczné ........................................................CSIKÓ TEODÓRA
Cseléd.............................................................CSEKE ÁGNES
Csanády Matild / Otth Pálma ..........................VIRÁG TÍMEA
Bartók Bella.....................................................TÓTH ESZTER
Nánásy Lórika..................................................FRANK SZABINA
Kislenke............................................................MEDVECZKY NOÉMI
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház tánckara, kijelölt énekkara.
Díszlet- és jelmeztervező: VERECKEI RITA
Mozgás: FEKETE MIKLÓS
Súgó: VLASICS RITA
Ügyelő: KARÁCSONY ANGÉLA
Dramaturg: TUCSNI ANDRÁS
Rendezőasszisztens: HEGEDŰS ILDIKÓ
Rendező: BAGÓ BERTALAN
Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 3 óra.
Ajánlatunk
A történet középpontjában Sára áll, aki jelenleg Ádám párja, akivel egy hosszú kapcsolat lezárása után esett szerelembe. Korábbi párja, Rafi volt, akivel 25 évesen találkozott, ez volt az első tartós párkapcsolat mindkettejük életében, összesen nyolc évig tartott, ám nem problémáktól mentesen. Rafi ugyanis erős befolyással volt Sára személyiségének alakulására, döntéseinek meghozatalára. A kapcsolatból egy idő után ki kellett törnie, de ezt nem tudta egyedül megtenni, úgy érezte, szüksége van egy megmentőre, és akkor találkozott Ádámmal. A megmentő – áldozat szerep ugyanakkor szintén rejt veszélyeket, és a legritkább esetekben alakít ki egyenrangú viszonyokat egy párkapcsolatban. Sára egyre inkább azt érzi, hogy nincs saját akarata, kiszolgáltatott mások befolyásolási szándékaival szemben. A helyzetet csak bonyolítja, hogy mind Rafi, mind Ádám Sárát vádolja azzal, hogy alapvetően manipulatív a viselkedése. A történet nem kíván igazságot tenni a szereplők között, a valóság kibogozását a nézőkre bízza, akik az előadás több pontján résztvevőként beszélgethetnek a szereplőkkel, kideríthetnek és ütköztethetnek tényeket, feltárhatják a múltat, és akár tanáccsal is elláthatják a karaktereket.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Ajánló
A miniszter félrelép kortárs brit drámaírója, Ray Cooney bohózata az álmokról, a reményről szól, illetve arról, hogyan reagálnak karakterei, ha…
A történetben egy maréknyi árva gyerek kószál a háborús front kellős közepén biztonságra, hajlékra és élelemre vágyva. Céljuk a túlélés,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
