Mirandolina
Carlo Goldoni: Mirandolina
vígjáték
Rendező: Vladimir Anton
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 27. szombat, 19:00
RIPAFRATTA (lovag) | FEJSZÉS ATTILA | |
FORLIPOPOLI (őrgróf) | POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ | |
ALBAFIORITA (gróf) | PÖRNECZI ATTILA | |
MIRANDOLINA (a fogadósnő) | MÓZES ANITA | |
ORTENSIA (színésznő) | MOLNÁR ÁGNES | |
DEJANIRA (színésznő) | CSAPÓ BORI | |
FABRIZIO (a fogadó pincére) | KARÁCSONY GERGELY | |
ELSŐ SZOLGA (a lovagnál) | TÖRÖK ANDRÁS | |
MÁSODIK SZOLGA (a grófnál) | MOHÁCSI ATTILA | |
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház énekkara, valamint MEDVECZKY SZABOLCS és SZABÓ BALÁZS
|
||
Dramaturg, a rendező munkatársa | BERECZKI ÁGOTA | |
Díszlet- és jelmeztervező | CSIKI CSABA | |
Súgó | VLASICS RITA | |
Ügyelő | KARÁCSONY SZILVESZTER | |
Rendezőasszisztens | TAKÁCS ZOLTÁN | |
Rendező | VLADIMIR ANTON |
Premier: 2021. szeptember 25. 19.00 óra
NAGYSZÍNHÁZ
Goldoni Mirandolina személyében úgy alkotta meg az irodalom egyik első feminista alakját, hogy ez az irányzat még nem létezett, és ő maga nemigen vallott hasonló nézeteket. A szöveg igazsága abban rejlik, hogy írója a gyakorlatból építkezett, főszereplőjét saját megfigyelései formálták. Mirandolina a férfivilágban szocializálódott szabad nő, aki nemcsak kivívta, de fenn is tartja önállóságát. A ma embere számára is fontos gondolatokat tartalmaz arról az embertípusról, aki minden nehézségen át megtartja szabadságát.
Ajánlatunk
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.
Ajánló
A vadászat című, mára már ikonikus album 1984-ben jelent meg, idén ünnepli 40. évfordulóját. Hobo és nagyszerű zenekara a rangos…
Csiky Gergely drámájában különböző generációk, világnézetek, jellemek és szerelmek szövik hálójukat. Akkor az élet egy kicsit másabb volt, egy kicsit…
A miniszter félrelép kortárs brit drámaírója, Ray Cooney bohózata az álmokról, a reményről szól, illetve arról, hogyan reagálnak karakterei, ha…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!