Különös házasság

A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.

Az élet óriási kihívásokat tartogat mindannyiunk számára. Ezek sokszor nagyon fájdalmasak, mert elfogadásuk, feldolgozásuk korántsem egyszerű. Amikor a hozzánk szinte legközelebb álló, szeretett ember egyszerre megváltozik, elváltozik, mert a Jóistentől kapott, a legnagyobb csodákra képes és egyben legbonyolultabb szerve lassan és szelíden összeomlik, akkor bennünk is felfordul minden, szeretetünk, türelmünk, ragaszkodásunk küzdeni kezd a félelmetes ismeretlennel, minden, ami volt és minden, ami lesz új értelmet kap, és azt kívánjuk, bárcsak semmissé lenne mindaz, ami hirtelen szorongássá, rettegéssé, fájdalommá vált bennünk. Ilyenkor végtelen hitre, bölcsességre, feltétlen szeretetre, józan békére kell törekednünk, hogy túléljük a túlélhetetlent... A szerző és a színdarab jogainak képviselője az Agence DRAMA – 24 rue Feydeau, 75002 PARIS www.dramaparis.com. A magyarországi partner: Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség (www.hofra.hu). Műsoridő: 2 óra 15 perc

Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.