Jegyek és bérletek

Online jegyvásárlás

Program


Bergengóciából jöttünk-Gubás Gabi és a Szeleburdi zenekar mesekoncertje

Bergengóciából jöttünk-Gubás Gabi és a Szeleburdi zenekar mesekoncertje

Harmadik lemezünk 2015-ben jelent meg Bergengóciából jöttünk címmel,
amely Fonogram-díjat nyert az év hazai gyerekalbumaként.
A mesekoncerten megszólaló dalok, nemcsak a gyerekeknek, hanem az őket
elkísérő felnőtteknek is szórakoztatóak. A zene változatos, és többféle stílus is
felbukkan benne a pop-rocktól a bossa nován át a tangóig.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. november 11. szombat, 11:00

Harmadik lemezünk 2015-ben jelent meg Bergengóciából jöttünk címmel,
amely Fonogram-díjat nyert az év hazai gyerekalbumaként.
A mesekoncerten megszólaló dalok, nemcsak a gyerekeknek, hanem az őket
elkísérő felnőtteknek is szórakoztatóak. A zene változatos, és többféle stílus is
felbukkan benne a pop-rocktól a bossa nován át a tangóig. A dalok játékosak,
viccesek, könnyedek, interaktívak, és egyszerű témákat dolgoznak fel, amelyek a
gyerekeket foglalkoztatják. Lehet ez a játszótér, a gombászás, a teve púpja vagy
éppen a lekváros kenyér…
Zenekar tagok:
Gubás Gabi - ének, próza
Pálfy Zsolt - ének, gitár
Dimitrij Radukov - zongora
Magda Zsolt - dobok
Bata István - basszusgitár

Hallgass bele: https://szeleburdimesezenekar.hu/albumok

Ajánlatunk


Képzeld el a világot, ahol az olvasás bűn, a gondolkodás veszélyes, és a tűzoltók nem oltanak, hanem gyújtanak. Ray Bradbury kultikus regénye olyan, mint egy sötét sci-fi film a Netflixen – csak éppen már évtizedekkel ezelőtt megírta. A Fahrenheit 451 nem csak egy disztópikus sztori, hanem kemény tükör a társadalomnak, ahol az emberek inkább néznek, mint gondolkodnak. A főhős Montag, tűzoltó – de nem a hagyományos értelemben. Feladata, hogy elégessen minden könyvet, mert a rendszer szerint azok csak bajt hoznak. De mi történik, ha egy rendszerhű katona elkezd kérdéseket feltenni? Lázadás. Veszély. És talán… remény? Lebilincselő, gondolatébresztő és fájdalmasan aktuális szöveg.

A csengő különlegessége az, hogy egyike a ritka kincsnek számító kamaraoperáknak, és az is, hogy szövegét maga a zeneszerző írta. Különleges élményeket tartogat tehát Don Annibale patikus bohó története. Egy pillanatkép szemtanúi lehetünk: a friss házasoknak egyetlen éjszakájuk van együtt, a férjnek hajnalban utaznia kell. A fiatal szerelmes, Enrico egész éjen át feltartóztatja az idősödő férjet, Annibalet a hitvesi ágytól. Ugyan miért? A megfejtés igen egyszerű: szerelmes a fiatal és szép újdonsült menyasszonyba, Serafinába. A patika csengője tehát háromszor szólal meg, Enrico háromszor ölt álruhát. Negyedszerre már magát adja, és a postakocsi indulására figyelmezteti a pórul járt férjet. Ő megy, a fiatalok pedig maradnak...

Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

Ajánló


Szulák Andrea gondolt egyet, és úgy döntött, hogy két kerek évfordulót egy feledhetetlen Jubileumi Gálakoncerttel ünnepel meg. Az egyik pályafutásának…

Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az…

1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!