Hálószobai bohózat, két részben a francia drámaíró, Marc Camoletti tollából. Ebben a zűrzavaros történetben, semmi nem az, aminek látszik. Bernard, a fiatal, vonzó sztárépítész, három különböző légitársaságnál dolgozó stewardess-szel tart fent intim kapcsolatot, ügyesen kihasználva a hölgyek eltérő munkabeosztását. A szerelmi négyszög azonban hamar fojtogatóvá válik, amikor a váratlanul megváltozott menetrend miatt, mindhárman egyszerre jelennek meg hősünk lakásán. A helyzetet kétségbeesetten próbálja megmenteni Bernard házvezetőnője és gyerekkori barátja, Robert, de ekkora kalamajkához, talán még ők is kevesek lesznek… A feszültségekben és lehetetlen megoldásokban bővelkedő szituációk, garantáltan próbára teszik a nézők rekeszizmait!

Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Rudolf koronaherceg tragikus sorsú történetét dolgozza fel. Rudolf, I. Ferenc József császár és király egyetlen fiaként a legfinomabb európai neveltetésben részesült és bárki azt hihette, hogy a herceg már születése pillanatában boldogságra lett ítélve. Mégis, a harmincéves trónörököst és szeretőjét a mayerlingi vadászkastélyban holtan találták. A jelek önkezűségre utalnak.

A történet középpontjában Sára áll, aki jelenleg Ádám párja, akivel egy hosszú kapcsolat lezárása után esett szerelembe. Korábbi párja, Rafi volt, akivel 25 évesen találkozott, ez volt az első tartós párkapcsolat mindkettejük életében, összesen nyolc évig tartott, ám nem problémáktól mentesen. Rafi ugyanis erős befolyással volt Sára személyiségének alakulására, döntéseinek meghozatalára. A kapcsolatból egy idő után ki kellett törnie, de ezt nem tudta egyedül megtenni, úgy érezte, szüksége van egy megmentőre, és akkor találkozott Ádámmal. A megmentő – áldozat szerep ugyanakkor szintén rejt veszélyeket, és a legritkább esetekben alakít ki egyenrangú viszonyokat egy párkapcsolatban. Sára egyre inkább azt érzi, hogy nincs saját akarata, kiszolgáltatott mások befolyásolási szándékaival szemben. A helyzetet csak bonyolítja, hogy mind Rafi, mind Ádám Sárát vádolja azzal, hogy alapvetően manipulatív a viselkedése. A történet nem kíván igazságot tenni a szereplők között, a valóság kibogozását a nézőkre bízza, akik az előadás több pontján résztvevőként beszélgethetnek a szereplőkkel, kideríthetnek és ütköztethetnek tényeket, feltárhatják a múltat, és akár tanáccsal is elláthatják a karaktereket.