Az öldöklés istene

A vadászat című, mára már ikonikus album 1984-ben jelent meg, idén ünnepli 40. évfordulóját. Hobo és nagyszerű zenekara a rangos jubileumhoz méltó koncerttel most a Győri Nemzeti Színházban is fellép. Minden idők egyik legikonikusabb hazai rockalbuma hirtelen felindulásból született, mégis a műfaj meghatározó klasszikusává vált. „A Budapest-Miskolc vonaton 40 szövegötletet jegyeztem le, majd az egészet egy taxiban felejtettem. Végül 26-ot sikerült felidéznem, és Pókáék konyhájában nekiálltunk a munkának. A felvételek kezdete előtt „csak” a szövegeket kellett bemutatnom a cenzúrának - tudják, egy A-moll vagy G-dúr nem lehet rendszerellenes... Nagy tisztesség, hogy az emberek érdeklődése fennmaradt és a dalok ma is élnek, de szomorú tény, hogy a mű aktualitását mindmáig nem vesztette el. Sőt, anélkül, hogy próféciákat mondanék, amíg ember lesz a Földön, az is marad” – emlékszik vissza Hobo. Megjelenésekor a lemez a ritka koncertalbumok egyike volt, amely zeneileg és szövegileg gondosan megtervezett életképekben jelenítette meg a történelem és a társadalom keresztmetszetét. A bomba sikerű Budapest Sportcsarnok-beli telt házas lemezbemutató óta négy évtized telt el, de a Vadászat hatása, öröksége generációkon átívelő.

A Puskás musical a leghíresebb magyar ember és az Aranycsapat történetét dolgozza fel, és állít méltó emléket neki. A darab szerzői Szente Vajk, Galambos Attila és Juhász Levente már többször bizonyították tehetségüket. Sikeres színdarabjuk valós eseményeken nyugszik, és hűen mutatja be a kort, amelyben játszódik.

Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.