A király beszéde
1936-ot írunk. V. György fia, Albert pszichés dadogása miatt alkalmatlan arra, hogy tömegek előtt szerepeljen, és retteg is a megszólalástól. Holott erre nagyon nagy szüksége lenne egész Angliának, hiszen Európát egy ördögi szónok viszi a teljes őrületbe: Adolf Hitler.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. június 28. vasárnap, 15:00
Egy zseniális beszédterapeuta és egy fantasztikus ember, Lionel Logue segít a királyi család tagjának, hogy ember legyen. Hogy király legyen.
David Seidler: A király beszéde - dráma
Fordító: Takácsy Gizella
Szereposztás:
Bertie- York hercege................................ CSANKÓ ZOLTÁN
Lionel Logue- ausztrál beszédtanár......... UNGVÁRI ISTVÁN
Erzsébet- yorki hercegné......................... MIHÁLYI ORSI
Myrtle- Lionel felesége............................. MÉZES VIOLETTA
Cosmo Lang- Canterbury érseke............. POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
Winston Churchill- brit politikus................ KOPPÁNY ZOLTÁN
Davis- walesi herceg................................ MOLNÁR ERIK
V. György király- Bertie és Dávid apja...... BEDE- FAZEKAS CSABA
Stanley Baldwin- brit miniszterelnök......... MOHÁCSI ATTILA
Királyné..................................................... BENDE ILDIKÓ
Wallis Simpson.......................................... SASHALMI ÁGNES KÓRUS
Rádióriporter/ Rendező............................. RUPNIK KÁROLY
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház kijelölt énekkara
Díszlet- és jelmeztervező: CSÍK GYÖRGY
Súgó: PUSZTAI LILLA
Ügyelő: ILLÉS OTTILIA
Rendezőasszisztens: MOLNÁR VIRGÍNIA
Rendező: FUNTEK FRIGYES
Ajánlatunk
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.
Ajánló
Csiky Gergely drámájában különböző generációk, világnézetek, jellemek és szerelmek szövik hálójukat. Akkor az élet egy kicsit másabb volt, egy kicsit…
Az EternalGames – A Végtelen játékai című előadásunk egy aktuális témán keresztül szólítja meg a fiatal generációt: az elektronikus eszközök…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!